» Erkel Ferenc és kora - fellép Hercku Ágnes és a Magyar Állami Népi Együttes zenekara

Május 19.-én,  kedden 19 órától a Vigadóban Erkel Ferenc és kora - fellép Hercku Ágnes és a Magyar Állami Népi Együttes zenekara
Nemzeti Himnuszunk zeneszerzője hosszú élete során (1810-1893) aktív részese volt a magyar műzene megteremtésének. Olasz és francia mintára a verbunkos hagyomány beépítésével megteremtette a magyar operát, nemzeti zenei intézményeink létrehozója és első vezetője (Filharmóniai Társaság, Zeneakadémia, Operaház).
Ha magyar népzenéről illetve világzenéről van szó, Herczku Ágnes megkerülhetetlen személyisége a műfajnak, holott azon előadók közé tartozik akik „civilként“ kerültek a színpadra: hét éves kora óta tanult zenét, majd jazz-balettet és néptáncot, mégsem készült hivatásos színpadi pályára. 1997-ben került a Honvéd Együttes tánckarába, itt kezdődött el a tánccal párhuzamosan, hivatásos énekesi pályafutása is. Hihetetlen affinitása a különböző műfajok iránt rendkívül gyorsan a magyar ethno-kortárs énekes mezőny csúcsára emelte. 1998-tól 8 évig a Fonó zenekar tagja, 2006-tól 2008 őszéig a Szalonna és bandája énekese,  2002-től pedig a Magyar Állami Népi Együttes szólistája. Megszámlálhatatlan hazai és külföldi produkció és számtalan lemez fűződik a nevéhez. Az autentikus népdaléneklés mellet több, különböző műfaj zenészeivel dolgozott együtt, például:
Vasvári Pállal, Nikola Parovval, Bornai Tiborral, Borbély Mihállyal, Herbie Mannel, Dj Palotaival, Juhász Gáborral.
Koncertünkben szerény eszközeinkkel megpróbáljuk érzékeltetni azt a zenei környezetet, amelyben dolgozott, és amelyből aztán a század végére kivirágzott a magyar műzene. Műsoron:
Erkel Ferenc: Palotás
A kor nemzeti tánca, szalagavató bálok gyakori nyitótánca ma is.

Bécs várostól keletre...
A forradalom dicső eseményei és leverésének gyásza beszűrődött a népzenébe is. Előadásunkban felvidéki példáit mutatjuk be kisnemesi verbunkos zenével fűszerezve.

Rózsavölgyi Márk: Palotás és friss
Rózsavölgyi Bihari János mellett a verbunkos korszak meghatározó zeneszerzője. Palotása kedvelt zeneszám volt a korabeli szalonokban, számtalan változatban, így cigányzenekarok is játszották.

Kalotaszegi magyar népzene
Kalotaszeg népművészetét nagyon korán felfedezték, az 1800-as évek végén, már, főként varrottasain keresztül, általános figyelem övezte, később a magyar szecesszió egyik kiinduló pontja lett. Összeállításunkban kalotaszegi hajnalit, legényest, valamint a hagyományos táncpárt, lassút és szaporát adunk elő.

Gömöri tárogatózene
A kuruc kor híres hangszerét, a tárogatót ugyanúgy, ahogy a cimbalmot is, a nemzeti ébredés lendületében alkották újjá a hangszerkészítők Budapesten. Közkedveltségét gyors elterjedése jelzi, és az a tény, hogy a környező nemzetek körében, így a románoknál is népszerűvé vált. A felvidéki Gömörből ránk maradt dallamokat mutatunk be vele.

Kelemen László: Forradalom után
Az "aradi 13" kivégzésének emlékére született zene, máig ható érvényes üzenettel.

A virtuóz cimbalom
A népi kiscimbalom továbbfejlesztett változata a nagyobb, hangtompító pedállal ellátott, lábakon álló pedálcimbalom, melyet Schunda Vencel József budapesti hangszergyáros alkotott meg a 19. század vége felé, majd a 20. században idősebb és ifjabb Bohák Lajos fejlesztett tovább. Elsősorban a városi cigányzenekarok fontos tagja, de népi hangszerként is használják

Erkel Ferenc: Hazám, hazám
Nemzeti operánk, a Bánk Bán leghíresebb áriája a hazaszeretet egyik legihletettebb megfogalmazása. Napjaink sötét világában különösen aktuális.

Bonchidai katonakísérő, ritka magyar és sűrű
A katonának induló fiatalokat nótákkal kísérték az otthonmaradottak a falu végéig. A katonaság ebben az időben 3-5 év távollétet jelentett a besorozottnak, az énekek is az elválás szomorúságáról, a honvágyról szólnak. Összeállításunkban verbunkos jellegű legényes tánczenét is hallhatnak az erdélyi Bonchidáról.

Rózsavölgyi Márk: Első magyar körtánc
A nemzeti tánc megteremtésének folyamatában fontos állomás volt az első magyar körtánc, melyet táncmesterek terjesztettek el szerte az országban, divat volt azt táncolni a korabeli szalonokban.

Radics Ferenc: Dankó Pista nótái
A forradalom utáni időszak állócsillaga volt Dankó Pista, nótái ma is megtalálhatóak minden valamire való magyarországi cigányzenekar repertoárjában. Mi is ezekből válogattunk.

Erkel Ferenc: Keserű bordal
A Bánk Bán nemcsak a kor leghíresebb színházi előadása volt, de Erkelnek köszönhetően az első átütő sikerű magyar nyelvű opera is. A leghíresebb áriáit szerte az országban a cigányzenekarok is játszották. Mi ezt a bordalt most tárogatószólóval mutatjuk be, hiszen a tárogató is e kor jellegzetes, újraalkotott hangszere.

Szatmári verbunk, csendes, csárdás és friss
A nemzeti tánc igénye, mint láttuk, korkérdéssé vált Erkel idejében. Végül a verbunkos és népi elemeket is sikeresen magába olvasztó szatmári csárdás lett az a minta, amelyből kiindulva a csárdás mint nemzeti táncunk, elindulhatott diadalútjára.

http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/
http://www.herczkuagnes.hu/