Kézdivásárhelyi Turisztikai Központ - 19-es Udvartér 1 / Kézdivásárhely
A Gábor Áron tér dél-nyugati oldalán helyezkedik el az impozáns méretű református műemléktemplom és Erdély legkeletibb református templomaként számon tartott épület.
Turóczi Mózes emlékház, ahol az 1848-49-es forradalom ágyúit öntötték. Az emlékház előtti téren Turóczi Mózes mellszobra található, amelyet Vetró András szobrászművész készített 1993-ban.
Kézdivásárhely jellegzetes stílusát idéző műemlékház, a Hahn Jakab faház 1817-ben épült. Tulajdonosa, a temesvári sváb származású cukrászmester a különleges mézespogácsát honosította meg a városban. A népi jellegű faházakból sok elpusztult vagy gyökeresen átalakítódott.
A barokk stílusú katolikus templomot 1701-ben kezdték építeni, az Esztelnekre költöztetett fatemplom helyére. Az alapzatot 1722-ben tették le, a templom több mint hét évtizeden keresztül épült. A templomot 1796-ban szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. Azóta számos földrengés, tűzvész rongálta az épületet, amelyet 1996-ban teljesen renováltak. A sekrestye alatti kriptában Nagy Mózes ferences szerzetes, iskolaalapító földi maradványai találhatók.
Kézdivásárhely katonaváros volt. A város egyik fontos műemléke a Vasút utca sarkán lévő egykori Székely Katonanevelde. A neoklasszicista stílusú épület még mai értelemben is impozánsnak mondható. A két hatalmas timpanon, amely a homlokzat középső felét zárja közre, a Katonanevelde ismertetőjegyévé vált. Az építkezés megkezdését 1811-ben indítványozta Báró Purczell János, a második gyalogezred ezredese. Az épületet nagy ünnepséggel nyitották meg 1823-ban. Az intézetet 115 kadétre rendezték be, testnevelő teremmel és uszodával. Jelenleg az épület rehabilitációjára van szükség.
Márton Áron püspök jellemét nagy idők sorsfordító viharai formálták, és tették próbára. Az érettségi padból kivitték a doberdói harctérre, átélte az ezeréves keresztény magyar állam szétdarabolását, megélte a II. világháború borzalmait és az erőszakos román kommunista rendszer tombolását. Végigjárta a legendás bérmálási körutakat, majd börtönök megalázó nyomorúságát. Részt vett az egyháztörténelmet új irányba fordító II. Vatikáni Zsinaton. Márton Áron püspökről a polgármesteri hivatal jobb oldalán található teret nevezték el, amelyet 2004 óta egészalakos szobra is díszít. A szobrot Vetró B. András, kézdivásárhelyi szobrászművész tervezte, és Marosvásárhelyen, Balogh József öntödéjében készült.
A székely ezermester, Gábor Áron az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje volt, aki a kökösi csatamezőn vesztette életét. Az ő vezetése alatt Kézdivásárhelyen jelentős hadianyaggyártás folyt. A székely ágyúöntő teljes erejével, minden tudásával és képességével igyekezett segíteni a magyar szabadságharc ügyét.
Molnár Józsiás és felesége, Gaál Emília végrendeletükben a tulajdonukban levő területet sétatér és park létesítésére adományozták a városnak.
A trapéz alakú főtér – amely a város piactere is volt – Európában egyedi, jellegzetes stílussal rendelkezik: innen indulnak napsugarak formáját öltve az úgynevezett udvarterek.