
Századokon keresztül mindig érdekelte az emberiséget a jövő. Fantáziáltak, elmélkedtek - Mi lesz a 2000- ben? Milyen lesz a XXI. Század?
Most visszatekintve 2 évszázadot, legalább olyan érdekes, mint az előre kutakodás.
Mi a XIX. Századot céloztuk meg és megpróbáltuk e kor hangulatát idézni.
Most második alkalommal szerveztük meg a XIX.századi piackorkép rendezvényünket, amiről a gyöngyösi barátainktól hallottunk és vettünk át. Az idén sikerült kijutnunk első alkalommal a Gyöngyösön szervezett szép ünnepélyükre. Igaz jóval gazdagabb volt, mint a miénk, hisz a város és közeli falvak közös ünnepélye volt, sok-sok programmmal, így felejthetetlen élményekkel, tértünk haza, sokat tanultunk, jól szórakoztunk.
Hál Istennek az idén is el tudtak jönni barátaink, hozzánk másodszor is, hogy szebbé, színesebbé varázsolják a rendezvényt. Szép ruhájukkal tavaly is meghódították a közönséget és most ismét bepillantást nyertünk általuk, az 1800-as évek ruhavisaletébe, visszautazhattunk időben 2 századot, felejtve a rohanó hétköznapokat.
Köszönjük Nektek kedves barátaink, hogy itt voltatok! Köszönöm külön Balázs Ernő elnök úrnak, hogy ismét megszervezte és elhozta ide Gyöngyös város küldöttségét.
Szombaton reggel együtt kirándultunk el a Gábor Áron falujába, Bereckbe, hogy a szülőházának megtekintése, a híres ágyúöntőről hallottakkal, hangolódjunk rá a közös XIX. Századi utunkra.
Rendezvényünk egy kézimunka kiállítással indult, amihez az anyagot a Nőegyesületünk tagjai varrták, festették, horgolták, bogozták, kötötték, himezték. A mintákat, anyáink, nagyanyáink kézimunkáiról vették át, vagy a modernebbeket maguk tervezték.
Köszönet a sok munkáért, az egyesület aktív tagjainak, amit az utóbbi időben végeztek a székhelyünkön. Hisz a főtérünk, a piactér, a sokadalom alkalmával, ama a sok kis zászlóval volt díszítve amit Ők, mi készítettünk. Ez is a kiállításunkhoz tartozott. A Vigadó kiállítótermében volt hímzett ruha, makramé, irásos, a mi zászlónk, ami az idén készült el, horgolt remekművek, hobby tárgyak, festmények, üveg és papírcsodák, amit ajándéknak vagy saját házunk díszítésére alkottunk, alkottak.
A kézimunkák is bizonyították, hogy van élet az egyesületben, őrizzük a hagyományt, bevisszük a régi mintákat a modernebb ruhadarabokba is, hadd láthassák a fiatalabbak is.
Még a továbbadásáról is gondoskodunk, hisz most, júliusban zajlott le egy alkotótábor az Pajkosan alkotni és tanulni pályázatunk, melyen 21 kisiskolás vett részt, sokat dolgoztak, alkottak, játszottak és a sok szép munkájukból kiállítást is hoztunk össze.
A mostani kiállításra lányok-asszonyok még tésztákat, süteményeket is készítettek, melyekből kóstolni is lehetett a sátrunknál. Köszönjük a tevékeny szorgos egyesületi tagoknak a sok finom sütit.
A fözőcsapatunk a pityókafőző-versenyen, most is, már a 3. alkalommal nyerte el az I. Díjat!
Ezuttal gratulálunk a csapattagoknak!
A megnyítónkra legífjabb tagjaink kis versikékkel készültek: Bagoly Anaballa, Kertész Andrea, Vargha Péter és vendég szereplőink Ferencz Hedvig és Kónya Karola, szép zeneszámot hoztak, erre az alkalomra is. Márkos Zsolt kis viccmondó, az egészséges székely humorával, jó előadókészségével elkápráztatta most is közönséget.
A gyöngyösi barátaink az idén is gyönyörű ruhákban álltak mellettünk a városi korzózásunkon, valamint a Molnár Józsiás parkban sorra kerülő kis műsorunkon, amelyen a fúvószenéről Gyergyai Barna tanár úr gondoskodott, velünk tartottak a Zöld Nap Egyesület tagjai is.
Vasárnap folytatódott az időutazás Zabolára, ahol a Mikes Kastély adott újabb lehetőséget a múltbeli sétára. A romantukus, szép felújított kastély és nyugalmat sugalmazó, sok történelmi viszontagságot megért kastélykert, lenyűgözött minket és barátainkat egyaránt, felejthetetlen élményt nyújtva számunkra. Csodálattal és meghatódva hallgattunk Mikes Katalin grófnő múltat idéző elbeszélését, szinte nem hittük el, hogy igaz, hogy lehetőséget kaptunk, e minket megtisztelő fogadásra.
Innen, Kovásznára, az üdülőhelység borvízeit kóstólni és a pokolsár megtekintésére, indultunk. Komandó következett, az ősi, székely falucska, mely tartja a magyarságát időtlen-idők óta. Lassan egy-egy háztáj, régi épület belefáradt már a felújítási várakozásba és megroggyant, az idő vasfoga megrongálta, de sok szép karbantartott portát, épületet is láttunk. Itt a múzeum nyújtott betekintést a falu lakóinak multjába, szokásaiba, munkalehetőségébe, lakberendezésükbe, ruházatába, szerszámaiba.
Hétfön Torjára látogattunk, ahol a kis parkban a település leghíresebb szülötte, báró Apor Péter (1676-1752), a Metamorphosis Transilvaniae szerzőjének több mint kétszáz kg-os bronz mellszobrát, Miholcsa József szobrászművész alkotását tekintettük meg.
A két szemben álló szobor Árpád Fejedelem szobra és az Apor Péter báróé szintén segített a korban való visszautazásunkban.
A gyöngyösi vendégeinktől, az István Sándor népművész, faragómester Torján lévő tájházánál búcsúztunk el és léptünk vissza e jelenvaló rohanó világunkba.
Köszönet minden segítőkész szponzornak és vendégeinknek, hogy másodikszor is sikeres utazást tettünk a múlt rejtekeibe, erősítve a két egyesület baráti kötelékeit.
Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete
Fülöp Magdolna
Küldje el közleményét / eseményét / ajánlatát / hírdetését,
hogy elérhető legyen a Kézdi Infó-n hangosan is!
Nincs még hozzászólás. Légy te az elsõ !