» Buzsák község a Balaton Nagyberkében!

A Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének 18 tagja, élményekben gazdag, öt napot töltött a Balaton melletti Buzsák községben, a számunkra szervezett, alkotó-néphagyományörző táborban.

Buzsák község, a Balaton délnyugati tájegységéhez tartozik. Az 500 éves falu lakósainak száma közel 1500 fő és 500 házban laknak. Ide tartozik Csisztapuszta, a 42 fokos, ásványi anyagokban gazdag, hidrokarbonátos-kénes vízű gyógyfürdőhely. Csisztafürdőnek 140 lakosa van, 250 az üdülő-tulajdonosok száma, akik többnyire német anyanyelvűek.
A buzsáki házak, udvarok rendezettek, tiszták, sok-sok virággal, fával, dísznövénnyel körülölelve.
Lakói többnyire katólikus vallásuak, kedves vendégszerető, szorgalmas emberek.
A sok történelmi viszontagságot megért község, népművészeti kultúrája igen gazdag.
Hímzésük, faragásuk, táncaik és szép éneklésük országosan is elismertek.
Tengerdi Győző a Buzsák község dalai című gyüjteményében így ír:
"Szerencsés volt a község azon a téren, hogy Jankovics öraglaki gróf és családja szerette a népi hímzést. A gróf lányai a "conteszek" varratták hosszú, téli napokban a kézimunkákat. Hintóról dobálták le a kötényekbe a pamutokat és a vásznat.
Egy hólnap múlva jöttek, fizettek és összeszedték a kivarrt, hímzett ruhákat. A rátétest, boszorkányost és vézást a község minden asszonya a mai napig szépen varrja...
A buzsáki fafaragók még ma is faragnak fát, csontot, kobakot és magokat..."



Buzsákon értettek a tojás és tányér festéshez is. Itt már régen megalakult a paraszt-banda, népi zenekar, Ők muzsikálnak bálokon és lakodalmakon.
A községben évek óta kiválóan működik a Hagyományörző "Népi Együttes" is. Tánccsoportjuk tagjai tavaly látogattak el vidékünkre. Kedvenc táncuk a kopogós, libegős, párostáncok, a párnás, üveges és kanász fiútánc. Két népdalkör működik a Népi Együttes részeként, amelyek hagyományörző kategóriában minden, országosan elérhető versenyt megnyertek már.
"A népi kultúrának az iskola volt a melegágya.Évtizedek óta szokás volt, hogy búcsú napján az iskola népművészeti múzeummá alakult át. Itt mutatták be a nagyközségnek a különböző népművészeti alkotásokat, melyeket a község lakói készítettek.
Volt szőttes, vézás, rátétes, boszorkányos és fafaragást bemutató terem." - tudjuk meg Tengerdi Győző könyvéből.


Mi is megcsodálhattunk a Faluházban kiállított felmérhetetlén értékű hímzésüket, varrottasaikat, valamint a XIX.század végén épült Népművészeti Tájházban örzött értékeiket. Ugyancsak itt az udvarban vásárolhattunk a szorgalmas asszonyok által készített kézimunkákból. Itt tanulhattunk meg, tőlük hímzéstechnikájukat. Szívesen, és nagy tűrelemmel adtak tanácsot, a színpompás alkotások elkészítési módjáról.
Megérkezésünkkor az önkormányzat részéről, Kovács Magdolna, a buzsáki tourinform vezetője, vendéglátónk, és Kara Lajos polgármester úr, fogadott minket a Faluházban. Házisüteménnyel és buzsáki borral kináltak.
Ottlétünk alatt ellátogattunk Csisztapusztára, Balatonboglárra, Badacsonyba, Balatonfonyódra. A község római-katólikus plebánosa, Balsai Tamás bemutatta a Római Katólikus Templomot, melyet 1791-ben szenteltek fel, és amelyben gazdag buzsáki hímzéssel készült miseruha és oltárkendő gyűjteményt csodálhattunk meg. A plébános úr beszélt a templom és falu múltjáról, jelenéről. A kézimunkázó asszonyok a minták rajzolását, a rátét készítési módját mutatták be.
Augusztus 1-én, szerdán a Faluházban került sorra a közös kiállítás, és kultúrműsor.
Közel száz kézimunkát, székelyruhát, ruhatartozékot, fényképet, varrásmintát vittünk mi is bemutatásra és ajándékba, amely ízelítőt adott a háromszéki székely népviseletből, hagyományos hímzés és varrásmintáinkból.
Röviden bemutattuk a háromszéki tájat és környékét. Biszak Enikő Kézdivásárhely történetéről, fekvéséről és városunk fejlődéséről beszélt. A dalcsoportunk népdalokat énekelt és Kertész Andrea a Nőegyesület legfiatalabb tagja, elszavalta Kányádi Sándor „Nyergestető” című versét. Én a kiállításra vitt kézimunkákról és ruhákról beszéltem. Bemutattam a kézdivásárhelyi csoport asszonyait, az egyesületünket, kis receptgyűjteményünket, és a  tevékenységeinkről szóltam pár szót, majd meghívtam a jelenlevőket városunkba.
Kara Lajos polgármester úr üdvözlő beszédet mondott, melyben megköszönte, hogy olyan messziről elhoztuk munkáinkat, anyáink-nagyanyáink munkáját ezzel is hozzájárulva a két helység asszonyainak kölcsönös barátságához és egymás kultúrájának megismeréséhez, értékeléséhez. Üdvözletét küldte a városunk lakóinak, vezetőségének.
A buzsáki dalos asszonyok is szép helyi népdalokat adtak elő.
A két hímnusz eléneklésével zárult a meghatóan szép találkozó.
Az ottlétünk alatt meglátogatott a Kaposvári Magyar-Román Baráti Társaság küldöttsége, a Kaposvári Noszlopy Gáspár Honvéd Nyugállományúak Klubjának képviselője és Torma János képviselő úr kedves családja, akik tiszteletbeli tagjai egyesületünknek.
Balsai Tamás plebános úr meghívott egy általa celebrált misére, amelyet a határon túlélő magyarokért, az összefogásért, a kézdivásárhelyi csoportért mondott, a legrégibb műemlékükben, az egyhajós, félköríves szentélyű, román kori Fehér Kápolnában.
A kis kápolnánál a buzsáki asszonyok népi viseletben vártak minket és elmésélték a kápolna történetét, melyet nagyszüleiktől hallottak.
Köszönjük Buzsáki asszonyoknak a lelkes vendéglátást, Kara Lajos polgármester úrnak a szállításban nyújtott segítséget és figyelmességet, melyet csoportunk iránt tanusított.
Ő adományozott a Nők Egyesületének 10 darab járókeretet, amit az igénylők, a mozgássérültek rendelkezésére bocsájtunk majd.
A szép buzsáki táj és a nők színpompás kézimunkái, öltözetük lelkünkbe vésődtek, maradandó emlékként őrizzük az elkövetkezőkben, remélve, hogy majd Őket is viszontláthatjuk városunkban egy hasonló közös rendezvényen.
Fülöp Magdolna, a nőegyesület elnöke.

Küldje el közleményét / eseményét / ajánlatát / hírdetését,
hogy elérhető legyen a Kézdi Infó-n hangosan is!