Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete - Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete

Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete

» Buzsák község a Balaton Nagyberkében!

Buzsák község a Balaton Nagyberkében! - A Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének 18 tagja, élményekben gazdag, öt napot töltött a Balaton melletti Buzsák községben, a számunkra szervezett, alkotó-néphagyományörző táborban.Buzsák község, a Balaton délnyugati tájegységéhez tartozik. Az 500 éves falu lakósainak száma közel 1500 fő és 500 házban laknak. Ide tartozik Csisztapuszta, a 42 fokos, ásványi anyagokban gazdag, hidrokarbonátos-kénes vízű gyógyfürdőhely. Csisztafürdőnek 140 lakosa van, 250 az üdülő-tulajdonosok száma, akik többnyire német anyanyelvűek.A buzsáki házak, udvarok rendezettek, tiszták, sok-sok virággal, fával, dísznövénnyel körülölelve.Lakói többnyire katólikus vallásuak, kedves vendégszerető, szorgalmas emberek.A sok történelmi viszontagságot megért község, népművészeti kultúrája igen gazdag.Hímzésük, faragásuk, táncaik és szép éneklésük országosan is elismertek.Tengerdi Győző a Buzsák község dalai című gyüjteményében így ír:'Szerencsés volt a község azon a téren, hogy Jankovics öraglaki gróf és családja szerette a népi hímzést. A gróf lányai a 'conteszek' varratták hosszú, téli napokban a kézimunkákat. Hintóról dobálták le a kötényekbe a pamutokat és a vásznat.Egy hólnap múlva jöttek, fizettek és összeszedték a kivarrt, hímzett ruhákat. A rátétest, boszorkányost és vézást a község minden asszonya a mai napig szépen varrja...A buzsáki fafaragók még ma is faragnak fát, csontot, kobakot és magokat...'Buzsákon értettek a tojás és tányér festéshez is. Itt már régen megalakult a paraszt-banda, népi zenekar, Ők muzsikálnak bálokon és lakodalmakon.A községben évek óta kiválóan működik a Hagyományörző 'Népi Együttes' is. Tánccsoportjuk tagjai tavaly látogattak el vidékünkre. Kedvenc táncuk a kopogós, libegős, párostáncok, a párnás, üveges és kanász fiútánc. Két népdalkör működik a Népi Együttes részeként, amelyek hagyományörző kategóriában minden, országosan elérhető versenyt megnyertek már.'A népi kultúrának az iskola volt a melegágya.Évtizedek óta szokás volt, hogy búcsú napján az iskola népművészeti múzeummá alakult át. Itt mutatták be a nagyközségnek a különböző népművészeti alkotásokat, melyeket a község lakói készítettek.Volt szőttes, vézás, rátétes, boszorkányos és fafaragást bemutató terem.' - tudjuk meg Tengerdi Győző könyvéből.Mi is megcsodálhattunk a Faluházban kiállított felmérhetetlén értékű hímzésüket, varrottasaikat, valamint a XIX.század végén épült Népművészeti Tájházban örzött értékeiket. Ugyancsak itt az udvarban vásárolhattunk a szorgalmas asszonyok által készített kézimunkákból. Itt tanulhattunk meg, tőlük hímzéstechnikájukat. Szívesen, és nagy tűrelemmel adtak tanácsot, a színpompás alkotások elkészítési módjáról.Megérkezésünkkor az önkormányzat részéről, Kovács Magdolna, a buzsáki tourinform vezetője, vendéglátónk, és Kara Lajos polgármester úr, fogadott minket a Faluházban. Házisüteménnyel és buzsáki borral kináltak.Ottlétünk alatt ellátogattunk Csisztapusztára, Balatonboglárra, Badacsonyba, Balatonfonyódra. A község római-katólikus plebánosa, Balsai Tamás bemutatta a Római Katólikus Templomot, melyet 1791-ben szenteltek fel, és amelyben gazdag buzsáki hímzéssel készült miseruha és oltárkendő gyűjteményt csodálhattunk meg. A plébános úr beszélt a templom és falu múltjáról, jelenéről. A kézimunkázó asszonyok a minták rajzolását, a rátét készítési módját mutatták be.Augusztus 1-én, szerdán a Faluházban került sorra a közös kiállítás, és kultúrműsor.Közel száz kézimunkát, székelyruhát, ruhatartozékot, fényképet, varrásmintát vittünk mi is bemutatásra és ajándékba, amely ízelítőt adott a háromszéki székely népviseletből, hagyományos hímzés és varrásmintáinkból.Röviden bemutattuk a háromszéki tájat és környékét. Biszak Enikő Kézdivásárhely történetéről, fekvéséről és városunk fejlődéséről beszélt. A dalcsoportunk népdalokat énekelt és Kertész Andrea a Nőegyesület legfiatalabb tagja, elszavalta Kányádi Sándor „Nyergestető” című versét. Én a kiállításra vitt kézimunkákról és ruhákról beszéltem. Bemutattam a kézdivásárhelyi csoport asszonyait, az egyesületünket, kis receptgyűjteményünket, és a  tevékenységeinkről szóltam pár szót, majd meghívtam a jelenlevőket városunkba.Kara Lajos polgármester úr üdvözlő beszédet mondott, melyben megköszönte, hogy olyan messziről elhoztuk munkáinkat, anyáink-nagyanyáink munkáját ezzel is hozzájárulva a két helység asszonyainak kölcsönös barátságához és egymás kultúrájának megismeréséhez, értékeléséhez. Üdvözletét küldte a városunk lakóinak, vezetőségének.A buzsáki dalos asszonyok is szép helyi népdalokat adtak elő.A két hímnusz eléneklésével zárult a meghatóan szép találkozó.Az ottlétünk alatt meglátogatott a Kaposvári Magyar-Román Baráti Társaság küldöttsége, a Kaposvári Noszlopy Gáspár Honvéd Nyugállományúak Klubjának képviselője és Torma János képviselő úr kedves családja, akik tiszteletbeli tagjai egyesületünknek.Balsai Tamás plebános úr meghívott egy általa celebrált misére, amelyet a határon túlélő magyarokért, az összefogásért, a kézdivásárhelyi csoportért mondott, a legrégibb műemlékükben, az egyhajós, félköríves szentélyű, román kori Fehér Kápolnában.A kis kápolnánál a buzsáki asszonyok népi viseletben vártak minket és elmésélték a kápolna történetét, melyet nagyszüleiktől hallottak.Köszönjük Buzsáki asszonyoknak a lelkes vendéglátást, Kara Lajos polgármester úrnak a szállításban nyújtott segítséget és figyelmességet, melyet csoportunk iránt tanusított.Ő adományozott a Nők Egyesületének 10 darab járókeretet, amit az igénylők, a mozgássérültek rendelkezésére bocsájtunk majd.A szép buzsáki táj és a nők színpompás kézimunkái, öltözetük lelkünkbe vésődtek, maradandó emlékként őrizzük az elkövetkezőkben, remélve, hogy majd Őket is viszontláthatjuk városunkban egy hasonló közös rendezvényen.Fülöp Magdolna, a nőegyesület elnöke.

A Kézdivásárhelyi Nõk Egyesületének 18 tagja, élményekben gazdag, öt napot töltött a Balaton melletti Buzsák községben, a számunkra szervezett, alkotó-néphagyományörzõ táborban.



Buzsák község, a Balaton délnyugati tájegységéhez tartozik. Az 500 éves falu lakósainak száma közel 1500 fõ és 500 házban laknak. Ide tartozik Csisztapuszta, a 42 fokos, ásványi anyagokban gazdag, hidrokarbonátos-kénes vízû gyógyfürdõhely. Csisztafürdõnek 140 lakosa van, 250 az üdülõ-tulajdonosok száma, akik többnyire német anyanyelvûek.
A buzsáki házak, udvarok rendezettek, tiszták, sok-sok virággal, fával, dísznövénnyel körülölelve.
Lakói többnyire katólikus vallásuak, kedves vendégszeretõ, szorgalmas emberek.
A sok történelmi viszontagságot megért község, népmûvészeti kultúrája igen gazdag.
Hímzésük, faragásuk, táncaik és szép éneklésük országosan is elismertek.
Tengerdi Gyõzõ a Buzsák község dalai címû gyüjteményében így ír:
"Szerencsés volt a község azon a téren, hogy Jankovics öraglaki gróf és családja szerette a népi hímzést. A gróf lányai a "conteszek" varratták hosszú, téli napokban a kézimunkákat. Hintóról dobálták le a kötényekbe a pamutokat és a vásznat.
Egy hólnap múlva jöttek, fizettek és összeszedték a kivarrt, hímzett ruhákat. A rátétest, boszorkányost és vézást a község minden asszonya a mai napig szépen varrja...
A buzsáki fafaragók még ma is faragnak fát, csontot, kobakot és magokat..."



Buzsákon értettek a tojás és tányér festéshez is. Itt már régen megalakult a paraszt-banda, népi zenekar, Õk muzsikálnak bálokon és lakodalmakon.
A községben évek óta kiválóan mûködik a Hagyományörzõ "Népi Együttes" is. Tánccsoportjuk tagjai tavaly látogattak el vidékünkre. Kedvenc táncuk a kopogós, libegõs, párostáncok, a párnás, üveges és kanász fiútánc. Két népdalkör mûködik a Népi Együttes részeként, amelyek hagyományörzõ kategóriában minden, országosan elérhetõ versenyt megnyertek már.
"A népi kultúrának az iskola volt a melegágya.Évtizedek óta szokás volt, hogy búcsú napján az iskola népmûvészeti múzeummá alakult át. Itt mutatták be a nagyközségnek a különbözõ népmûvészeti alkotásokat, melyeket a község lakói készítettek.
Volt szõttes, vézás, rátétes, boszorkányos és fafaragást bemutató terem." - tudjuk meg Tengerdi Gyõzõ könyvébõl.


Mi is megcsodálhattunk a Faluházban kiállított felmérhetetlén értékû hímzésüket, varrottasaikat, valamint a XIX.század végén épült Népmûvészeti Tájházban örzött értékeiket. Ugyancsak itt az udvarban vásárolhattunk a szorgalmas asszonyok által készített kézimunkákból. Itt tanulhattunk meg, tõlük hímzéstechnikájukat. Szívesen, és nagy tûrelemmel adtak tanácsot, a színpompás alkotások elkészítési módjáról.
Megérkezésünkkor az önkormányzat részérõl, Kovács Magdolna, a buzsáki tourinform vezetõje, vendéglátónk, és Kara Lajos polgármester úr, fogadott minket a Faluházban. Házisüteménnyel és buzsáki borral kináltak.
Ottlétünk alatt ellátogattunk Csisztapusztára, Balatonboglárra, Badacsonyba, Balatonfonyódra. A község római-katólikus plebánosa, Balsai Tamás bemutatta a Római Katólikus Templomot, melyet 1791-ben szenteltek fel, és amelyben gazdag buzsáki hímzéssel készült miseruha és oltárkendõ gyûjteményt csodálhattunk meg. A plébános úr beszélt a templom és falu múltjáról, jelenérõl. A kézimunkázó asszonyok a minták rajzolását, a rátét készítési módját mutatták be.
Augusztus 1-én, szerdán a Faluházban került sorra a közös kiállítás, és kultúrmûsor.

Közel száz kézimunkát, székelyruhát, ruhatartozékot, fényképet, varrásmintát vittünk mi is bemutatásra és ajándékba, amely ízelítõt adott a háromszéki székely népviseletbõl, hagyományos hímzés és varrásmintáinkból.
Röviden bemutattuk a háromszéki tájat és környékét. Biszak Enikõ Kézdivásárhely történetérõl, fekvésérõl és városunk fejlõdésérõl beszélt. A dalcsoportunk népdalokat énekelt és Kertész Andrea a Nõegyesület legfiatalabb tagja, elszavalta Kányádi Sándor „Nyergestetõ” címû versét. Én a kiállításra vitt kézimunkákról és ruhákról beszéltem. Bemutattam a kézdivásárhelyi csoport asszonyait, az egyesületünket, kis receptgyûjteményünket, és a  tevékenységeinkrõl szóltam pár szót, majd meghívtam a jelenlevõket városunkba.
Kara Lajos polgármester úr üdvözlõ beszédet mondott, melyben megköszönte, hogy olyan messzirõl elhoztuk munkáinkat, anyáink-nagyanyáink munkáját ezzel is hozzájárulva a két helység asszonyainak kölcsönös barátságához és egymás kultúrájának megismeréséhez, értékeléséhez. Üdvözletét küldte a városunk lakóinak, vezetõségének.
A buzsáki dalos asszonyok is szép helyi népdalokat adtak elõ.
A két hímnusz eléneklésével zárult a meghatóan szép találkozó.
Az ottlétünk alatt meglátogatott a Kaposvári Magyar-Román Baráti Társaság küldöttsége, a Kaposvári Noszlopy Gáspár Honvéd Nyugállományúak Klubjának képviselõje és Torma János képviselõ úr kedves családja, akik tiszteletbeli tagjai egyesületünknek.
Balsai Tamás plebános úr meghívott egy általa celebrált misére, amelyet a határon túlélõ magyarokért, az összefogásért, a kézdivásárhelyi csoportért mondott, a legrégibb mûemlékükben, az egyhajós, félköríves szentélyû, román kori Fehér Kápolnában.
A kis kápolnánál a buzsáki asszonyok népi viseletben vártak minket és elmésélték a kápolna történetét, melyet nagyszüleiktõl hallottak.
Köszönjük Buzsáki asszonyoknak a lelkes vendéglátást, Kara Lajos polgármester úrnak a szállításban nyújtott segítséget és figyelmességet, melyet csoportunk iránt tanusított.
Õ adományozott a Nõk Egyesületének 10 darab járókeretet, amit az igénylõk, a mozgássérültek rendelkezésére bocsájtunk majd.
A szép buzsáki táj és a nõk színpompás kézimunkái, öltözetük lelkünkbe vésõdtek, maradandó emlékként õrizzük az elkövetkezõkben, remélve, hogy majd Õket is viszontláthatjuk városunkban egy hasonló közös rendezvényen.
Fülöp Magdolna, a nõegyesület elnöke.

» Hozzászólások

Maak
Maak
Bejegyezve: 2012-08-05 14:16:52
http://www.youtube.com/watch?v=Fav0cE3JnDQ
Hogy hozzászólhass be kell jelentkezned!

» Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete

Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete

Utolsó frissítés: 2015-09-03 23:03:25

A kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, 2008 őszén alakult meg, hivatalosan 2009 tavaszán jegyezték be. Egy kiállítás alkalmával fogant meg a létrehozás ötlete. Úgy éreztük városunkban szükség van a nők tartalmasabb kikapcsolódásának biztosítására, alakítsunk egy szervezetet, mely összetartaná a tagokat közös tevékenységek által.
Általános céljaink: a nők összefogása, a néphagyományok megőrzése, a magyar indetitástudat őrzése, a rászorulók segítése, környezetünk óvása, a környezettudatos magatartás alakítása.
Ennek érdekében feladatunknak tekintjük konkrét tevékenységek szervezését: hímzés- és varrásminták tanulását, hagyományos székely ételek elkészítését, gasztronómiai, kézimunka és süteménykiállításokat, étel- és süteményreceptek továbbadását, főzőversenyeken való részvételt.
Jelentős évfordulókon, megemlékezéseken mindig jelen vagyunk, és koszorúzunk elődeink, hőseink tiszteletének jegyében.
Megszervezzük a nők szabadidejét, kikapcsolódását, miközben táncokat, népdalokat tanulunk.

Cím:

Utca: 24 es Udvartér / 1/A

Irányítószám: 525400 / Kézdivásárhely - Targu-Secuiesc

Nyitva tartás - Órarend:

  • Hétfő:
  • 00:00 - 00:00
  • Kedd:
  • 00:00 - 00:00
  • Szerda:
  • 00:00 - 00:00
  • Csütörtök:
  • 17:00 - 19:00
  • Péntek:
  • 00:00 - 00:00
  • Szombat:
  • 00:00 - 00:00
  • Vasárnap:
  • 00:00 - 00:00
  • A székhelyünk az Ady Endre utca, 9-es szám alatt van.
    Minden csütörtökön 17-19 óráig vagyunk itt.
    Levelezés cím :24-es Udvartér 1/A
    Kézdivásárhely.

» Hírfolyam