Kézdi.infó - Karácsony Kézdivásárhelyen, Felsőháromszéken

Karácsony Kézdivásárhelyen, Felsőháromszéken

» Építészeti Műhely konferencia - Udvartér

Építészeti Műhely konferencia - Udvartér - A konferencia előadássorozatai július 30-án, 10.00 órai kezdettel hallgathatóak meg a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében. Ezt követően a műhelymunka alkotásaiból augusztus 6-án, egy kiállítást szerveznek, melynek helyszíne a Levand KFT tárgyalóterme. Az Építészeti Műhelyt érintő rendezvényről bővebb informácíókért az alábbi elérhetőségeken lehet érdeklődni:Weisz István: 0745 178 680Gáll Zoltán: 0744 845 508Konferencia - Program10.00 - Dobolyi Annamária - Kézdivásárhely története10.30 - Olasz Gabriella - Kézdivásárhely főtere11.00 - Fekete Marta - Kézdivásárhely védett terei11.30 - szünet12.00 - Tövissí Zsolt - Csíkszereda - Petőfi utca kézikönyv12.30 - Köllő Miklós - Gyergyószentmiklós főtér13.00 - ebédszünet13.30 - Ványolós Endre - Közterek - tálakózóterek14.00 - Weisz Attila - Művészettörténeti kutatások és városkép rehabilitáció - Nagybánya példája14.30 - szünet15.00 - Guttmann Szabolcs - A nagyszebeni történeti terek és térkapcsolatok kulturális hasznosítása15.30 - Németi László - Gyöngyös főtere16.00 - szünet17.00 - Kerekasztal-megbeszélés.MűhelySzeretnénk sajátosságait megőrizve újítani Kézdivásárhely főterét. Tizenhat építészt hívunk meg az együttgondolkodásra: hogyan lehetne visszaadni a vásártér egykori hangulatát, felhívni a figyelmet a műemléképületek értékeire, egyúttal korszerűsíteni, szem előtt tartva korunk igényeit.A rendezvény célja az, hogy a város főterének újfajta, korszerű átrendezésére szülessenek javaslatok. A hely adottságainak, lehetőségeinek ésszerűbb, célravezetőbb kihasználására várunk otleteket. A várost akarjuk szebbé, monumentálisabbá tenni, hogy jobban érvényesüljön épített örökségünk. Új szempontokat, lehetőségeket kívánunk előterjeszteni a tér kialakításával kapcsolatban. Bemutatásra kerülnek más, hasonló esetek, mint például Szeben, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Kolozsvár, Nagybánya főterének, illetve a történelmi városrészek átalakítása. Célunk a figyelemfelkeltés, az emberek látószögének tágítása, hogy eltérjenek a megszokottól. Kritikusabban kell értékeljük a teret, vegyük észre a benne rejlő lehetőségeket és merjük vallani a fejlődést - erre hívjuk fel a figyelmet!Meghívottaink országszinten elismert szakemberek, akik építészeti kihívásokkal találkoztak világszerte. Azok a megoldások, amelyeket máshol alkalmaztak, példaértékűek lehetnek számunkra. A személyes meglátáson túl, olyan vélemények hangzanak majd el, amelyek szakmaiságot tükröznek. Gyakran látogatunk meg olyan tereket, amelyek sugallják azt, hogy az emberek számára alakították ki, hogy a lakosság uralja és élteti azokat. Más városok példájából ötletet merítve, megfelelő megoldást találhatunk saját tereink korszerű megőrzésére. Neves települések megtették már azt a lépést, amit mi is követni szeretnénk. Ezeknek a következményeit, látványos eredményeit kívánjuk bemutatni.Résztvevők:Gál ZoltánHlavathy ZsófiaPéter EszterGál Sándor SzabolcsKovács 
Hunor LászlóKovács AporKisgyörgy IlkaBalogh AndreaSzöke EszterBartha ZalánRâmneanţu KrisztinaTáncos KatalinMágori Éva BrigittaMáthé KrisztinaMárton AnnamáriaCater EduardKonferenciaHelyszin: Kézdivásárhely, Kézdivásárhelyi Céhtörténeti MúzeumDátum: 2011 június 30 - 10.00 óraKiállításHelyszín: Kézdivásárhely, Gábor Áron tér 4 szám, Levand KFT.Dátum: 2011. Augusztus 6, 17.00 oraTámogatóink: Kézdivásárhely Polgármesteri Hivatal, Levand KFT, Kézdivásárhely Céhtörténeti MúzeumTerek. Helyek.Emberek alakították ki.Uraljuk és éltetjük.Építészkonferenciát szervezünk, melynek témája a város, főtér arculatának újra gondolása. Az eseményen a központi tér adottságaiban rejlő lehetőségekről folytatunk eszmecserét. Építészek, művészettörténészek tartanak előadást városrendezésről, építészetről.Minden érdeklődőt szeretettel várunk!2. csoport: Közös udvarterek tagok: Câtea Eduard, Mágori Brigitta, Máté Krisztina, Péter Eszter, Tánczos KatalinA fiatal építész diákok illetve végzett építészek csapata nem feltétlenül a tér fizikai újragondolására fektette a hangsúlyt, hanem megpróbált egy választ adni a város szociális problémáira, ami nyilván nagyon nehéz feladat de egyben nagyon érdekes is. A központi rész két fontos elemét tárgyaltuk a javaslatban, amelyek szorosan összekapcsolódnak, ugyanakkor különböző tulajdonságokkal rendelkeznek.1. UdvarterekElsősorban nem a teret vettük a javaslat alapjául, hanem azt az összefüggő egyedi városi szerkezetet, amelyet a főtér és az udvarterek alkotnak. Úgy gondoljuk, hogy ez a városi szerkezet akkor lehet életképes, ha nem konzerváljuk, illetve szépítjük az adott állapotát, hanem hagyjuk, új épületek megjelenését egy adott udvartérhez tartozó együttesben. Ez segíthet az egész szerkezet feléledésében, és ezáltal az újragondolt főtér igazi értelmet nyer. Az udvarterek fontos elemei lesznek a köztérnek, ugyanakkor teljesen más hangulattal rendelkeznek. Egyes udvarterek publikusabbak lesznek, új épületeket kapnak földszinten publikus funkciókkal. Ezek az új elemek nagyban emelhetik a központi tér eszmei és gazdasági értékét is, hozzájárulnak ennek fejlődéséhez.2. FőtérA tervben a főtér mindenkori szerepét próbáltuk hangsúlyozni, mikor ezt gondoltuk újra, mégpedig azt, hogy ez a tér az emberek találkozóhelye, aminek rengeteg szerepe van: a mindennapi élet része(munka, ügyintézés), találkozóhely, a kikapcsolódásnak és szórakozásnak a szintere.  Úgy gondoltuk, hogy ezt a bonyolult funkció és kapcsolatrendszert leginkább egy olyan tér tudja befogadni amely építészetileg egységes képet mutat: a tér közepe szabad marad mindenféle rendezvény, esemény számára. A tér oldalain kapnak helyet a vendéglátó egységek teraszai, rengeteg pad a fák árnyékában. A hajdani három ivókút három különböző helyen kortárs formában jelenik meg.A terv eredménye egy szerintünk életképes városi szerkezet, amelyet a tágas főtér és a szűk hangulatos udvarterek alkotnak.Nem egy határon innen és túli város esetében bizonyult sikeres stratégiának egy-egy jól használható köztér létrehozása. A fizikai rehabilitáció, a lehetőségek megteremtése forgalmat teremtett, ez lendületet és anyagi lehetőségeket az további fejlesztésekre. Szeben és Nagybánya is az újragondolt közeterek révén (is) nyert látogatókat és népszerüséget, ami gazdaságilag sem elhanyagolható haszonnal jár.Kézdivásárhelyet udvarteres szerkezetű központja egyedivé teszi, szomoruan figyeltük meg hogy ez sem eszmeileg sem gazdaságilag nincs értékesítve.Egy ilyen méretű város főtere több funkciónak kell eleget tegyen: a mindennapi ügyintézések, kikapcsolódás és találkozások, máshonnan érkezők 'vendégfogadásának' színtere. Sajnos a jelenlegi térbeosztás és állapot nem segíti elő ezeket. A városlakók zöme majdnem kizárólagosan ügyintézés miatt keresi fel a főteret, a turista forgalom is inkább csak átvonuló. Az ötvenes-hatvanas években kialakított park nagyrészt gyors fejlődésű, de nem hosszú életű fajokból (bukszus,tuja,diszfenyő) lett kialakítva. Ezek mára tervezett méretüket túlnőve, egymás fejlődését gátolják, elformátlanodtak. Több esetben ágaik gyérek és töredeznek. Ráadásul a körös-körül parkoló autótenger barikádszerüen hat.A közlekedést város- és központ szinten vizsgálva arra a következtetésre , hogy lehetséges a főtér keleti (az Apafi Mihály utcába torkoló) oldaláról az autósforgalom kizárása. A nyugati oldalon megmaradna a hagyományos járda, mellete egy sávban, egyirányusítva a célforgalom és kis számu parkoló azok számára akik mindenféle ügyintézés miatt kell sürgősen behajtsanak. Ez a sáv sem szintkülömbséggel, sem burkolat váltással nem különül el a folytatodó gyalogos résztől, csupán néhány padlószintü vilagító jelzi az autós sávot, így egységesnek hat a tér, bár nem meg van az autós behajtás lehetősége nincs látványosan bátorítva.Azt is megfigyeltük, hogy a teret elárasztó parkoló autók kis része cserélődik napközben, legtöbbjük teljes munkaidőben nem mozdul, minden bizonnyal a környéken dolgozókhoz tartoznak. Ezek számára megfelelő lenne nem pont a főtéren, de a közelben levő parkolási lehetőség is. A külső körgyűrüt átfésülve találtunk néhány megfelelő helyet, üres vagy romos épületeket tartalmazó telket, melyeket a város parkoló helyek ill. parkolóház létesítésére használhatna. A megoldás stratégiai a turisták szemszögéböl is: az elhelyezés folytán udvarterek lennének az összeköttetés a parkoló és főtér között, ez forgalmat és életet jelent, mely magával vonja a fejlődést is -sor kerülne elsősorban a forgalmasabb udvarterek kivilágitására, csatornázára. A központi tér és forgalmas udvarterek összetartozását egységes burkolattal is hangsulyoztuk.A főtér déli pontja (szökőkút környéke) kissé magasabban fekszik, ezen a részen helyeztük el Gábor Áron szobrát, így jobban kiemelkedik, hasznos szempont például a nagy tömeget vonzó március 15. ünnepségre gondolva. A tér enyhe lejtését használja ki a majdnem teljes hosszán húzodó víz-sáv is, mely a  Múzeum épületénél elhelyezett, régieket idéző ivókutba torkollik. A vízvonal mellett kapnak helyet a cukraszdát, borozót esetleg vendéglőt kiszolgáló teraszok,és a helyenként padló szintjéből feltörő szökőkutak. Ezek stratégiailag lettek elhelyezve, a javasolt parkolóháznak köszönhetően a tér megközelítésére használt udvarterek torkolatában. Hogy ne csak a fogyasztóknak legyen helye, a teraszok melett nagy számu pad elhelyezését terveztük, a Múzeum vonalában megjelentettük a szintkülömséget egy töréssel, ezen a vonalon is tologatható ülőalkalmatosságok vannak.A meglévő magnólia fákat értékesnek és egézségesnek találtuk, így megőriztük őket, kiegészültek a tér déli torkolatába ültetett fákkal. Gábor Áron szobra gyepfoltban van, ülőalkalmatossággal kiegészítve. A teraszok is virág és gyep folttal vannak diszítve. Az állandó növenyzet csökkentése nem ok nélkül történt: az egységesen burkolt tér sok lehetőséget rejt magában. Lehetőség nyilna hagyományokat felelevenítve visszadni a térnek egykori rendeltetését, különböző tematikus vásárokat tartva, ahol pl. helyi és környékbeli kézmüveseknek kínálhatnák munkáikat, de lehet koncerteket, szabadtéri vetítéseket, kiállításokat tartani, télen ideiglenes korcsolyapályát forralt boros és meleg teás standokkal elképzelni.A terv másik fontos sajátossága hogy egy 'város-arculat' teremtése érdekében a főtér új formavilágát kiterjesztettük a szomszédos kis terekre Márton Áron, Turóczi Mózes, a Petőfi Mozi illetve a régi kaszárnya elötti terekre. Mindez a kövezet és a városi bútorzat egységesítésében áll.Elképzeléseinket igyekeztünk minnél több hazai és külföldi jól müködő példával alátámasztani. Nem felszínes, esztétikai hanem alapvető müködésbeli változtatásokat javasoltunk.A komoly szakmai munkát, a hosszas elemzések és véleménykutatások előzték meg. Több csoport készített analíziseket, melyek hasznos kiindulópontként szolgáltak a fő tervezési elvek és szempontok kialakulásánál. A tervezésnél főbb szempont volt az, hogy vegyük irányadóként a tér eredetét, az új tér legyen rentábilis, mint társadalmi, turisztikai és gazdasági szempontból. Mérjük fel a jelenlegi építészeti, képzőművészeti, pszichológiai értékeit, és ha szükséges adjunk nekik új hangsúlyt, mellyel fokozottabb szerephez jutnak a téren. A fenti kritérium rendszer alapján jött létre egy összetett, de mégis koherens elképzelés, mely tiszteletben tartva a múltat, felel meg a mának.Az egyik vizsgálati szempont, mely jelen pillanatban is megosztja úgy a teret, mint a közvéleményt, az a közlekedés kérdése volt. Sok vita után alakult ki az az álláspont, mely szerint a térről a terv kiszorítaná az autós közlekedést és parkolást, úgy, hogy megőrzi csökkentett sebességű áthaladó forgalmat a déli oldalon, északon pedig fordulóval ellátott zsákutca szerű megközelítést tesz lehetővé főként azok számára, akik adminisztratív ügyek miatt keresik fel a helyet. Az alábbi forgalmi módosítások azonban, felvetnek egy sor új kérdést és problémát: mi legyen az új forgalmi rend a belvárosban, hogy mégis zökkenőmentesen lehessen megközelíteni a központot és az udvartereket, és hogy hogyan pótoljuk azt a parkoló felületet, amelyet a főtéren levő parkoló felszámolásával vesztettünk? Mindezen kérdésekre próbál választ adni a közlekedési javaslat, melyben az új forgalmi rend és parkoló helyek feltüntetése mellett, nagy hangsúlyt kap a megnövekedett forgalmú utcák teljes rehabilitálása is.A főtér átalakítására vonatkozó fontos vezérsík volt az, hogy az új tér, milyen állandó és időszakos rendezvényeknek kell helyet adjon, mert ezek fontos tényezővel bírnak, az új tér rendezés kialakításának szempontjából. A tér használati lehetőségeinek ábrázolása, ezekre a kérdésekre ad választ: milyen körülményeknek feleljen meg a tér egyszerű hétköznapokon, úgy hogy, attól még legyen méltó helye egy ünnepélynek vagy egy hétvégi vásárnak, fesztiválnak. Egyszóval, szükség van egy multifunkcionális térre.Ezért kapott új, méltóbb helyet a város híres személyiségének, Gábor Áronnak meglévő szobra is. A szobor, a tér központi elemeként, annak teljes betöltésére, uralására hivatott. Mégis mint szobor kompozíció kettéosztja a teret: előtte levő (előnyös) és mögötte levő (hátrányos részre). Mindezért került a legendás szobor az elképzelésen a tér szerves részévé vált templom közvetlen közelében úgy, hogy irányítása a tér átlója felé legyen, hogy ez által egy olyan szimbólummá váljék, mely a tér egészének része. A tér új bútorzatának elemei is azt a célt szolgálják, hogy mobilitásukkal a hely multifunkcionalitását elő segítsék. Így lettek kialakítva olyan természetes anyagokból, mint például a fa olyan flexibilis utcai bútorzatok, melyek többféle elrendezésre is alkalmasak. (kép_1) Ennek megfelelően történt az új világító testek megformálása, és az új egységes és hagyományőrző formavilágú cégtáblák, reklámfelületek megtervezése, a régi céhes cégérek mintájára. Mindezeknek megfelelően alapvető követelmény a természetes anyagokból készült, átgondolt elrendezésű térburkolatok használata is. (kép_2) A természetes tér díszítő elemek, mint a növényzet és a víz más esztétikai és funkcionális szempontok alapján kerültek elrendezésre. A víz, mely a századfordulós tér meghatározó eleme volt, a jelenlegi elérhetetlen szökőkúttól eltérően, úgy került vissza a tér szívében, mint elérhető, hozzáférhető díszítő elem, mely szerves részét képezi a tér életének. Külön kiemelendő a növényzet problémája: nagyon sok vitát váltott ki a jelenlegi parkosított sziget magas növényzetének létjogosultsága. A tervező csoport egyet értett abban, hogy a térnek szüksége van a magas növényekre, zöld övezetekre, de nem ebben a mennyiségben és nem 'parkos' formában. A jelenlegi tér-szeparáló növényzet helyett, egy új elrendezésű, kevésbé domináns zöld felület illene az értékes történelmi homlokzatokkal körülzárt helyére, mely inkább összekapcsolná a tér egyes pontjait és kellemes, árnyékos, de kilátásban nem zavaró pontokat biztosítana a tér használói számára. Ilyen rész a tér észak keleti sarkában elhelyezett 'városliget' nevű zöld övezet, vagy a vízfelületek közelében elképzelt fák. (kép_3) A megváltozott környezet befogadó helye lehet kis képzőművészeti alkotásoknak is, melyek csak gazdagítanák Kézdivásárhely hangulatos főterét. (kép_4)REHABILI-TÉR - 2011-10-12REHABILI-TÉR 2o11 október.11-én a szokásostól kissé eltérő 'Álmok, tervek, illúziók Kézdivásárhely a vargák városa főtér-megújítás mérlegén ' címmel látványterv kiállításra került sor a brassói Reménység Háza kiállítótermében. A kiállítást méltatta Vetró B. Sebestyén András az ACsJKE művészeti koordinátora, a muhelymunkáról pedig Weiss István a konferencia szervezője beszélt. A maketteket és látványterveket október végéig tekinthetik meg az érdeklődők. ' -kellene, hogy legyen egy hatalmas nagy tér, amit megtöltünk élettel, és látszódjanak az épületek.-'Általában az építész és a megrendelő szimpátiáján, vizuális kulturáltságán, bizalmán múlik egy létesítmény életminőséget adó szerepe, karaktere.Kézdivásárhely a vargák városa,- neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt. A város trapéz alakú főterét - az egykori piacteret - 18. és 19. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete ma Céhtörténeti Múzeum, mely gazdag történeti, néprajzi-és egyedi baba- kiállítással rendelkezik ugyanakkor rangos képzőművészeti kiállításoknak is helyet ad. Kézdivásárhely nevezetes arról is, hogy fennmaradt egyedi udvarteres városszerkezete a főtér körül sugárban több mint 70 udvartér található.Mint ahogy Weisz István, a konferencia és műhelymunka egyik szervezője a most született tervek mégha számszerint kevésnek tekinthető is de elsősorban ötleteket, megoldásokat kínálnak fel. A résztvevők a tervek készítése közben odafigyeltek a korlátott gépkocsiforgalom, tágas közösségi tér, padok, hangulatos kávézók, közönségvonzó kulturális események megvalósítására, alkalmas helyek kialakítására.Ez a máig fennmaradt középkori településszerkezet Kézdivásárhely egyik legfőbb nevezetessége, a főtéri impozáns szecessziós-eklektikus homlokzatú épületek mellett. A - 16 fiatal meghívott szakember köztük -építész, arculattervező, kertészmérnök, építőmérnök arra is gondoltak, hogy nemcsak a főteret kellene visszaadni a közösségnek, hanem a tágabb értelemben vett belvárost is: e keskeny utcákban, udvarterekben is lennének vendéglő, kávézó működtetésére alkalmas épületek, sőt a főtértől nem messze parkolóház építését is fontolgatták, így a főtér is felszusszana és mentesíteni lehetne a főteret a parkoló autóktól és turista-buszoktól.A fiatal szakembereket az Udvartér nevű helyi csoportosulás hívta meg együttgondolkodni és a betervezett egy hetes műhelymunka megkezdése előtt alapos terepszemlét és konferenciát szerveztek, amelyen rangos előadók mint Guttmann Szabolcs, Ványolós Endre, Köllő Miklós műépítészek, Weisz Attila művészetörténész - működő, megvalósult főtér-rehabilitálási példákat vagy terveket, ötleteket mutattak be.A viszonylag rövid idejű munkatáborba - műhelymunkára - kézdivásárhelyről, Szatmárról, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről érkeztek a fiatal tehetségek így velük együtt a rendezők újragondolták Kézdivásárhely főterét épp ezért olyan látványterveket vártak, melyek meghatározott felújítási helyszínekre vannak adaptálva, ahhoz szorosan kötődnek és a környezetükkel interakciót kezdeményeznek. A párbeszédek létrejöhetnek a mű és az azt körülvevő tér, műemlék, épület, vagy akár a mű és az utca embere között is. Az alkotóknak műveikkel törekedniük kellett arra, hogy a civil lakosság különböző szegmenseit véleményformálásra és pozitív együttgondolkodásra is ösztönözzék.Mint ahogy a most bemutatott 15 darab látványterven is jól kivehető - az egyszerűség és funkcionális tisztaság jellemzi a környezethez látványos felületekkel szervesen kapcsolódó épületeket, amelyenek formavilágát a természetes, egyedi struktúra diktálja.A város tudatosan kigondolt, látványos építészete nagyvonalú szerkezetekkel, tiszta és egészséges formavilága a kint és bent kapcsolatán túlmenően lenyűgöző áthatásokat mutat, kínál. Az ötletesen komponált tömegek izgalmas kortárs elképzelések finoman ékelődnek a páratlan panorámájú trapéz alakú főtér projektbe, amelyet a beton, a zöld övezetek a rölifekben pazar díszitések és vakolt felületek ritmikus játéka egészíti ki.Az újragondolt látványtervek egyik igazi jellegzetessége, és egyben merész megoldása az erősen plasztikus, befejezetlennek tűnő, újfajta anyaghasználat alkalmazása, a képzett terek formavilága az arányok és méretek összhangja amely egységgé vonná, és ugyanakkor nyugodt rendet képezne. Tervek melyeken az épület, táj, ember és funkció tömegjátéka igazi hangulati elemmé válik, az így keletkező vizuális effektus pedig a tér növelő és funkcionális elegancia érzetét kelti. Néhol a hagyományosnak mondható tömegképzés jól áttekinthető alaprajzi rendszerhez vezet, követi a belső terek tájolási igényeit, valamint a kilátás előnyös kihasználását.A földrajzi jelentésen túl társadalmi és spirituális fogalommá válik ez a terület, ahol az épület és tér több lesz, mint egy egyszerű mértani forma, átélhetősége pedig túlmutat a puszta fizikai-építészeti meghatározottságon.Vetró B. Sebestyén András képzőművész(elhangzott 2o11.1o.11-én a Látványtervek kiállítás megnyitóján Brassóban)[3szek.ro] Milyen legyen a Gábor Áron tér?[hirmondo.ro] A régi-új patina hasznosításáért[hirmondo.ro] Visszahozni a régi közösségi teret - 16 fiatal építész kiállítása a főtér átalakításáról[szekelyujsag.ro] Kézdivásárhely másképp[transindex.ro] REHABILI-TÉR Újragondolták Kézdivásárhely főteréthttp://vetrobsa.multiply.com/reviews/item/86

A konferencia előadássorozatai július 30-án, 10.00 órai kezdettel hallgathatóak meg a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében. Ezt követően a műhelymunka alkotásaiból augusztus 6-án, egy kiállítást szerveznek, melynek helyszíne a Levand KFT tárgyalóterme.

Az Építészeti Műhelyt érintő rendezvényről bővebb informácíókért az alábbi elérhetőségeken lehet érdeklődni:

Weisz István: 0745 178 680
Gáll Zoltán: 0744 845 508

Konferencia - Program
10.00 - Dobolyi Annamária - Kézdivásárhely története
10.30 - Olasz Gabriella - Kézdivásárhely főtere
11.00 - Fekete Marta - Kézdivásárhely védett terei
11.30 - szünet
12.00 - Tövissí Zsolt - Csíkszereda - Petőfi utca kézikönyv
12.30 - Köllő Miklós - Gyergyószentmiklós főtér
13.00 - ebédszünet
13.30 - Ványolós Endre - Közterek - tálakózóterek
14.00 - Weisz Attila - Művészettörténeti kutatások és városkép rehabilitáció - Nagybánya példája
14.30 - szünet
15.00 - Guttmann Szabolcs - A nagyszebeni történeti terek és térkapcsolatok kulturális hasznosítása
15.30 - Németi László - Gyöngyös főtere
16.00 - szünet
17.00 - Kerekasztal-megbeszélés.
















Műhely
Szeretnénk sajátosságait megőrizve újítani Kézdivásárhely főterét. Tizenhat építészt hívunk meg az együttgondolkodásra: hogyan lehetne visszaadni a vásártér egykori hangulatát, felhívni a figyelmet a műemléképületek értékeire, egyúttal korszerűsíteni, szem előtt tartva korunk igényeit.

A rendezvény célja az, hogy a város főterének újfajta, korszerű átrendezésére szülessenek javaslatok. A hely adottságainak, lehetőségeinek ésszerűbb, célravezetőbb kihasználására várunk otleteket. A várost akarjuk szebbé, monumentálisabbá tenni, hogy jobban érvényesüljön épített örökségünk. Új szempontokat, lehetőségeket kívánunk előterjeszteni a tér kialakításával kapcsolatban. Bemutatásra kerülnek más, hasonló esetek, mint például Szeben, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Kolozsvár, Nagybánya főterének, illetve a történelmi városrészek átalakítása. Célunk a figyelemfelkeltés, az emberek látószögének tágítása, hogy eltérjenek a megszokottól. Kritikusabban kell értékeljük a teret, vegyük észre a benne rejlő lehetőségeket és merjük vallani a fejlődést - erre hívjuk fel a figyelmet!

Meghívottaink országszinten elismert szakemberek, akik építészeti kihívásokkal találkoztak világszerte. Azok a megoldások, amelyeket máshol alkalmaztak, példaértékűek lehetnek számunkra. A személyes meglátáson túl, olyan vélemények hangzanak majd el, amelyek szakmaiságot tükröznek. Gyakran látogatunk meg olyan tereket, amelyek sugallják azt, hogy az emberek számára alakították ki, hogy a lakosság uralja és élteti azokat. Más városok példájából ötletet merítve, megfelelő megoldást találhatunk saját tereink korszerű megőrzésére. Neves települések megtették már azt a lépést, amit mi is követni szeretnénk. Ezeknek a következményeit, látványos eredményeit kívánjuk bemutatni.

Résztvevők:
Gál Zoltán
Hlavathy Zsófia
Péter Eszter
Gál Sándor Szabolcs
Kovács Hunor László
Kovács Apor
Kisgyörgy Ilka
Balogh Andrea
Szöke Eszter
Bartha Zalán
Râmneanţu Krisztina
Táncos Katalin
Mágori Éva Brigitta
Máthé Krisztina
Márton Annamária
Cater Eduard

Konferencia
Helyszin: Kézdivásárhely, Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum
Dátum: 2011 június 30 - 10.00 óra

Kiállítás
Helyszín: Kézdivásárhely, Gábor Áron tér 4 szám, Levand KFT.
Dátum: 2011. Augusztus 6, 17.00 ora

Támogatóink: Kézdivásárhely Polgármesteri Hivatal, Levand KFT, Kézdivásárhely Céhtörténeti Múzeum

Terek. Helyek.
Emberek alakították ki.
Uraljuk és éltetjük.

Építészkonferenciát szervezünk, melynek témája a város, főtér arculatának újra gondolása. Az eseményen a központi tér adottságaiban rejlő lehetőségekről folytatunk eszmecserét. Építészek, művészettörténészek tartanak előadást városrendezésről, építészetről.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!







2. csoport: Közös udvarterek tagok: Câtea Eduard, Mágori Brigitta, Máté Krisztina, Péter Eszter, Tánczos Katalin

A fiatal építész diákok illetve végzett építészek csapata nem feltétlenül a tér fizikai újragondolására fektette a hangsúlyt, hanem megpróbált egy választ adni a város szociális problémáira, ami nyilván nagyon nehéz feladat de egyben nagyon érdekes is. A központi rész két fontos elemét tárgyaltuk a javaslatban, amelyek szorosan összekapcsolódnak, ugyanakkor különböző tulajdonságokkal rendelkeznek.

1. Udvarterek
Elsősorban nem a teret vettük a javaslat alapjául, hanem azt az összefüggő egyedi városi szerkezetet, amelyet a főtér és az udvarterek alkotnak. Úgy gondoljuk, hogy ez a városi szerkezet akkor lehet életképes, ha nem konzerváljuk, illetve szépítjük az adott állapotát, hanem hagyjuk, új épületek megjelenését egy adott udvartérhez tartozó együttesben. Ez segíthet az egész szerkezet feléledésében, és ezáltal az újragondolt főtér igazi értelmet nyer. Az udvarterek fontos elemei lesznek a köztérnek, ugyanakkor teljesen más hangulattal rendelkeznek. Egyes udvarterek publikusabbak lesznek, új épületeket kapnak földszinten publikus funkciókkal. Ezek az új elemek nagyban emelhetik a központi tér eszmei és gazdasági értékét is, hozzájárulnak ennek fejlődéséhez.

2. Főtér
A tervben a főtér mindenkori szerepét próbáltuk hangsúlyozni, mikor ezt gondoltuk újra, mégpedig azt, hogy ez a tér az emberek találkozóhelye, aminek rengeteg szerepe van: a mindennapi élet része(munka, ügyintézés), találkozóhely, a kikapcsolódásnak és szórakozásnak a szintere.  Úgy gondoltuk, hogy ezt a bonyolult funkció és kapcsolatrendszert leginkább egy olyan tér tudja befogadni amely építészetileg egységes képet mutat: a tér közepe szabad marad mindenféle rendezvény, esemény számára. A tér oldalain kapnak helyet a vendéglátó egységek teraszai, rengeteg pad a fák árnyékában. A hajdani három ivókút három különböző helyen kortárs formában jelenik meg.
A terv eredménye egy szerintünk életképes városi szerkezet, amelyet a tágas főtér és a szűk hangulatos udvarterek alkotnak.






Nem egy határon innen és túli város esetében bizonyult sikeres stratégiának egy-egy jól használható köztér létrehozása. A fizikai rehabilitáció, a lehetőségek megteremtése forgalmat teremtett, ez lendületet és anyagi lehetőségeket az további fejlesztésekre. Szeben és Nagybánya is az újragondolt közeterek révén (is) nyert látogatókat és népszerüséget, ami gazdaságilag sem elhanyagolható haszonnal jár.

Kézdivásárhelyet udvarteres szerkezetű központja egyedivé teszi, szomoruan figyeltük meg hogy ez sem eszmeileg sem gazdaságilag nincs értékesítve.

Egy ilyen méretű város főtere több funkciónak kell eleget tegyen: a mindennapi ügyintézések, kikapcsolódás és találkozások, máshonnan érkezők 'vendégfogadásának' színtere. Sajnos a jelenlegi térbeosztás és állapot nem segíti elő ezeket. A városlakók zöme majdnem kizárólagosan ügyintézés miatt keresi fel a főteret, a turista forgalom is inkább csak átvonuló. Az ötvenes-hatvanas években kialakított park nagyrészt gyors fejlődésű, de nem hosszú életű fajokból (bukszus,tuja,diszfenyő) lett kialakítva. Ezek mára tervezett méretüket túlnőve, egymás fejlődését gátolják, elformátlanodtak. Több esetben ágaik gyérek és töredeznek. Ráadásul a körös-körül parkoló autótenger barikádszerüen hat.

A közlekedést város- és központ szinten vizsgálva arra a következtetésre , hogy lehetséges a főtér keleti (az Apafi Mihály utcába torkoló) oldaláról az autósforgalom kizárása. A nyugati oldalon megmaradna a hagyományos járda, mellete egy sávban, egyirányusítva a célforgalom és kis számu parkoló azok számára akik mindenféle ügyintézés miatt kell sürgősen behajtsanak. Ez a sáv sem szintkülömbséggel, sem burkolat váltással nem különül el a folytatodó gyalogos résztől, csupán néhány padlószintü vilagító jelzi az autós sávot, így egységesnek hat a tér, bár nem meg van az autós behajtás lehetősége nincs látványosan bátorítva.

Azt is megfigyeltük, hogy a teret elárasztó parkoló autók kis része cserélődik napközben, legtöbbjük teljes munkaidőben nem mozdul, minden bizonnyal a környéken dolgozókhoz tartoznak. Ezek számára megfelelő lenne nem pont a főtéren, de a közelben levő parkolási lehetőség is. A külső körgyűrüt átfésülve találtunk néhány megfelelő helyet, üres vagy romos épületeket tartalmazó telket, melyeket a város parkoló helyek ill. parkolóház létesítésére használhatna. A megoldás stratégiai a turisták szemszögéböl is: az elhelyezés folytán udvarterek lennének az összeköttetés a parkoló és főtér között, ez forgalmat és életet jelent, mely magával vonja a fejlődést is -sor kerülne elsősorban a forgalmasabb udvarterek kivilágitására, csatornázára. A központi tér és forgalmas udvarterek összetartozását egységes burkolattal is hangsulyoztuk.

A főtér déli pontja (szökőkút környéke) kissé magasabban fekszik, ezen a részen helyeztük el Gábor Áron szobrát, így jobban kiemelkedik, hasznos szempont például a nagy tömeget vonzó március 15. ünnepségre gondolva. A tér enyhe lejtését használja ki a majdnem teljes hosszán húzodó víz-sáv is, mely a  Múzeum épületénél elhelyezett, régieket idéző ivókutba torkollik. A vízvonal mellett kapnak helyet a cukraszdát, borozót esetleg vendéglőt kiszolgáló teraszok,és a helyenként padló szintjéből feltörő szökőkutak. Ezek stratégiailag lettek elhelyezve, a javasolt parkolóháznak köszönhetően a tér megközelítésére használt udvarterek torkolatában.
Hogy ne csak a fogyasztóknak legyen helye, a teraszok melett nagy számu pad elhelyezését terveztük, a Múzeum vonalában megjelentettük a szintkülömséget egy töréssel, ezen a vonalon is tologatható ülőalkalmatosságok vannak.

A meglévő magnólia fákat értékesnek és egézségesnek találtuk, így megőriztük őket, kiegészültek a tér déli torkolatába ültetett fákkal. Gábor Áron szobra gyepfoltban van, ülőalkalmatossággal kiegészítve. A teraszok is virág és gyep folttal vannak diszítve.
Az állandó növenyzet csökkentése nem ok nélkül történt: az egységesen burkolt tér sok lehetőséget rejt magában. Lehetőség nyilna hagyományokat felelevenítve visszadni a térnek egykori rendeltetését, különböző tematikus vásárokat tartva, ahol pl. helyi és környékbeli kézmüveseknek kínálhatnák munkáikat, de lehet koncerteket, szabadtéri vetítéseket, kiállításokat tartani, télen ideiglenes korcsolyapályát forralt boros és meleg teás standokkal elképzelni.

A terv másik fontos sajátossága hogy egy "város-arculat" teremtése érdekében a főtér új formavilágát kiterjesztettük a szomszédos kis terekre Márton Áron, Turóczi Mózes, a Petőfi Mozi illetve a régi kaszárnya elötti terekre. Mindez a kövezet és a városi bútorzat egységesítésében áll.

Elképzeléseinket igyekeztünk minnél több hazai és külföldi jól müködő példával alátámasztani. Nem felszínes, esztétikai hanem alapvető müködésbeli változtatásokat javasoltunk.





A komoly szakmai munkát, a hosszas elemzések és véleménykutatások előzték meg. Több csoport készített analíziseket, melyek hasznos kiindulópontként szolgáltak a fő tervezési elvek és szempontok kialakulásánál. A tervezésnél főbb szempont volt az, hogy vegyük irányadóként a tér eredetét, az új tér legyen rentábilis, mint társadalmi, turisztikai és gazdasági szempontból. Mérjük fel a jelenlegi építészeti, képzőművészeti, pszichológiai értékeit, és ha szükséges adjunk nekik új hangsúlyt, mellyel fokozottabb szerephez jutnak a téren. A fenti kritérium rendszer alapján jött létre egy összetett, de mégis koherens elképzelés, mely tiszteletben tartva a múltat, felel meg a mának.

Az egyik vizsgálati szempont, mely jelen pillanatban is megosztja úgy a teret, mint a közvéleményt, az a közlekedés kérdése volt. Sok vita után alakult ki az az álláspont, mely szerint a térről a terv kiszorítaná az autós közlekedést és parkolást, úgy, hogy megőrzi csökkentett sebességű áthaladó forgalmat a déli oldalon, északon pedig fordulóval ellátott zsákutca szerű megközelítést tesz lehetővé főként azok számára, akik adminisztratív ügyek miatt keresik fel a helyet. Az alábbi forgalmi módosítások azonban, felvetnek egy sor új kérdést és problémát: mi legyen az új forgalmi rend a belvárosban, hogy mégis zökkenőmentesen lehessen megközelíteni a központot és az udvartereket, és hogy hogyan pótoljuk azt a parkoló felületet, amelyet a főtéren levő parkoló felszámolásával vesztettünk? Mindezen kérdésekre próbál választ adni a közlekedési javaslat, melyben az új forgalmi rend és parkoló helyek feltüntetése mellett, nagy hangsúlyt kap a megnövekedett forgalmú utcák teljes rehabilitálása is.

A főtér átalakítására vonatkozó fontos vezérsík volt az, hogy az új tér, milyen állandó és időszakos rendezvényeknek kell helyet adjon, mert ezek fontos tényezővel bírnak, az új tér rendezés kialakításának szempontjából. A tér használati lehetőségeinek ábrázolása, ezekre a kérdésekre ad választ: milyen körülményeknek feleljen meg a tér egyszerű hétköznapokon, úgy hogy, attól még legyen méltó helye egy ünnepélynek vagy egy hétvégi vásárnak, fesztiválnak. Egyszóval, szükség van egy multifunkcionális térre.

Ezért kapott új, méltóbb helyet a város híres személyiségének, Gábor Áronnak meglévő szobra is. A szobor, a tér központi elemeként, annak teljes betöltésére, uralására hivatott. Mégis mint szobor kompozíció kettéosztja a teret: előtte levő (előnyös) és mögötte levő (hátrányos részre). Mindezért került a legendás szobor az elképzelésen a tér szerves részévé vált templom közvetlen közelében úgy, hogy irányítása a tér átlója felé legyen, hogy ez által egy olyan szimbólummá váljék, mely a tér egészének része. A tér új bútorzatának elemei is azt a célt szolgálják, hogy mobilitásukkal a hely multifunkcionalitását elő segítsék. Így lettek kialakítva olyan természetes anyagokból, mint például a fa olyan flexibilis utcai bútorzatok, melyek többféle elrendezésre is alkalmasak. (kép_1) Ennek megfelelően történt az új világító testek megformálása, és az új egységes és hagyományőrző formavilágú cégtáblák, reklámfelületek megtervezése, a régi céhes cégérek mintájára. Mindezeknek megfelelően alapvető követelmény a természetes anyagokból készült, átgondolt elrendezésű térburkolatok használata is. (kép_2) A természetes tér díszítő elemek, mint a növényzet és a víz más esztétikai és funkcionális szempontok alapján kerültek elrendezésre. A víz, mely a századfordulós tér meghatározó eleme volt, a jelenlegi elérhetetlen szökőkúttól eltérően, úgy került vissza a tér szívében, mint elérhető, hozzáférhető díszítő elem, mely szerves részét képezi a tér életének. Külön kiemelendő a növényzet problémája: nagyon sok vitát váltott ki a jelenlegi parkosított sziget magas növényzetének létjogosultsága. A tervező csoport egyet értett abban, hogy a térnek szüksége van a magas növényekre, zöld övezetekre, de nem ebben a mennyiségben és nem "parkos" formában. A jelenlegi tér-szeparáló növényzet helyett, egy új elrendezésű, kevésbé domináns zöld felület illene az értékes történelmi homlokzatokkal körülzárt helyére, mely inkább összekapcsolná a tér egyes pontjait és kellemes, árnyékos, de kilátásban nem zavaró pontokat biztosítana a tér használói számára. Ilyen rész a tér észak keleti sarkában elhelyezett "városliget" nevű zöld övezet, vagy a vízfelületek közelében elképzelt fák. (kép_3) A megváltozott környezet befogadó helye lehet kis képzőművészeti alkotásoknak is, melyek csak gazdagítanák Kézdivásárhely hangulatos főterét. (kép_4)


REHABILI-TÉR - 2011-10-12

REHABILI-TÉR 2o11 október.11-én a szokásostól kissé eltérő "Álmok, tervek, illúziók Kézdivásárhely a vargák városa főtér-megújítás mérlegén " címmel látványterv kiállításra került sor a brassói Reménység Háza kiállítótermében. A kiállítást méltatta Vetró B. Sebestyén András az ACsJKE művészeti koordinátora, a muhelymunkáról pedig Weiss István a konferencia szervezője beszélt. A maketteket és látványterveket október végéig tekinthetik meg az érdeklődők.

" -kellene, hogy legyen egy hatalmas nagy tér, amit megtöltünk élettel, és látszódjanak az épületek.-"
Általában az építész és a megrendelő szimpátiáján, vizuális kulturáltságán, bizalmán múlik egy létesítmény életminőséget adó szerepe, karaktere.
Kézdivásárhely a vargák városa,- neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt. A város trapéz alakú főterét - az egykori piacteret - 18. és 19. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete ma Céhtörténeti Múzeum, mely gazdag történeti, néprajzi-és egyedi baba- kiállítással rendelkezik ugyanakkor rangos képzőművészeti kiállításoknak is helyet ad. Kézdivásárhely nevezetes arról is, hogy fennmaradt egyedi udvarteres városszerkezete a főtér körül sugárban több mint 70 udvartér található.
Mint ahogy Weisz István, a konferencia és műhelymunka egyik szervezője a most született tervek mégha számszerint kevésnek tekinthető is de elsősorban ötleteket, megoldásokat kínálnak fel. A résztvevők a tervek készítése közben odafigyeltek a korlátott gépkocsiforgalom, tágas közösségi tér, padok, hangulatos kávézók, közönségvonzó kulturális események megvalósítására, alkalmas helyek kialakítására.
Ez a máig fennmaradt középkori településszerkezet Kézdivásárhely egyik legfőbb nevezetessége, a főtéri impozáns szecessziós-eklektikus homlokzatú épületek mellett. A - 16 fiatal meghívott szakember köztük -építész, arculattervező, kertészmérnök, építőmérnök arra is gondoltak, hogy nemcsak a főteret kellene visszaadni a közösségnek, hanem a tágabb értelemben vett belvárost is: e keskeny utcákban, udvarterekben is lennének vendéglő, kávézó működtetésére alkalmas épületek, sőt a főtértől nem messze parkolóház építését is fontolgatták, így a főtér is felszusszana és mentesíteni lehetne a főteret a parkoló autóktól és turista-buszoktól.
A fiatal szakembereket az Udvartér nevű helyi csoportosulás hívta meg együttgondolkodni és a betervezett egy hetes műhelymunka megkezdése előtt alapos terepszemlét és konferenciát szerveztek, amelyen rangos előadók mint Guttmann Szabolcs, Ványolós Endre, Köllő Miklós műépítészek, Weisz Attila művészetörténész - működő, megvalósult főtér-rehabilitálási példákat vagy terveket, ötleteket mutattak be.
A viszonylag rövid idejű munkatáborba - műhelymunkára - kézdivásárhelyről, Szatmárról, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről érkeztek a fiatal tehetségek így velük együtt a rendezők újragondolták Kézdivásárhely főterét épp ezért olyan látványterveket vártak, melyek meghatározott felújítási helyszínekre vannak adaptálva, ahhoz szorosan kötődnek és a környezetükkel interakciót kezdeményeznek. A párbeszédek létrejöhetnek a mű és az azt körülvevő tér, műemlék, épület, vagy akár a mű és az utca embere között is. Az alkotóknak műveikkel törekedniük kellett arra, hogy a civil lakosság különböző szegmenseit véleményformálásra és pozitív együttgondolkodásra is ösztönözzék.
Mint ahogy a most bemutatott 15 darab látványterven is jól kivehető - az egyszerűség és funkcionális tisztaság jellemzi a környezethez látványos felületekkel szervesen kapcsolódó épületeket, amelyenek formavilágát a természetes, egyedi struktúra diktálja.
A város tudatosan kigondolt, látványos építészete nagyvonalú szerkezetekkel, tiszta és egészséges formavilága a kint és bent kapcsolatán túlmenően lenyűgöző áthatásokat mutat, kínál. Az ötletesen komponált tömegek izgalmas kortárs elképzelések finoman ékelődnek a páratlan panorámájú trapéz alakú főtér projektbe, amelyet a beton, a zöld övezetek a rölifekben pazar díszitések és vakolt felületek ritmikus játéka egészíti ki.
Az újragondolt látványtervek egyik igazi jellegzetessége, és egyben merész megoldása az erősen plasztikus, befejezetlennek tűnő, újfajta anyaghasználat alkalmazása, a képzett terek formavilága az arányok és méretek összhangja amely egységgé vonná, és ugyanakkor nyugodt rendet képezne. Tervek melyeken az épület, táj, ember és funkció tömegjátéka igazi hangulati elemmé válik, az így keletkező vizuális effektus pedig a tér növelő és funkcionális elegancia érzetét kelti. Néhol a hagyományosnak mondható tömegképzés jól áttekinthető alaprajzi rendszerhez vezet, követi a belső terek tájolási igényeit, valamint a kilátás előnyös kihasználását.
A földrajzi jelentésen túl társadalmi és spirituális fogalommá válik ez a terület, ahol az épület és tér több lesz, mint egy egyszerű mértani forma, átélhetősége pedig túlmutat a puszta fizikai-építészeti meghatározottságon.

Vetró B. Sebestyén András képzőművész
(elhangzott 2o11.1o.11-én a Látványtervek kiállítás megnyitóján Brassóban)

[3szek.ro] Milyen legyen a Gábor Áron tér?
[hirmondo.ro] A régi-új patina hasznosításáért
[hirmondo.ro] Visszahozni a régi közösségi teret - 16 fiatal építész kiállítása a főtér átalakításáról
[szekelyujsag.ro] Kézdivásárhely másképp
[transindex.ro] REHABILI-TÉR Újragondolták Kézdivásárhely főterét
http://vetrobsa.multiply.com/reviews/item/86

» Hozzászólások

TmkTmk
Bejegyezve: 2011-07-27 01:09:37
Gratulálok a kezdeményezõknek, sok résztvevõt, sok sikert kívánok az eseményhez!

szakszerû, figyelemreméltó, reméljük kellõ figyelmet valamint nyilvánosságot kap és maradandó nyomot hagy Kézdivásárhelyen!
wistvanwistvan
Bejegyezve: 2011-07-27 06:32:04
Mindenkit nagy nagy szeretettel varunk a 30-an tartott konferenciara
Hogy hozzászólhass be kell jelentkezned!

» Kézdivásárhely Infó Centrum

Kézdivásárhely Infó Centrum

Utolsó frissítés: 2017-12-05 22:38:50

Kézdivásárhely - Felsőháromszék közösségének szolgálatában.

"A kézdi.infó egy hasznos kommunikációs eszköz, amely Kézdivásárhely és Felsőháromszék közösségének javára hivatott."

Cím:

Utca: 21-s Udvartér / 1

Irányítószám: 525400 / Kézdivásárhely - Targu-Secuiesc

Helyek:

Nyitva tartás - Órarend:

  • Hétfő:
  • 08:00 - 24:00
  • Kedd:
  • 08:00 - 24:00
  • Szerda:
  • 08:00 - 24:00
  • Csütörtök:
  • 08:00 - 24:00
  • Péntek:
  • 08:00 - 24:00
  • Szombat:
  • 09:00 - 24:00
  • Vasárnap:
  • 09:00 - 24:00
  • A kézdi.infó sürgősség esetén elérhető a megadott időpontokban telefonon, e-mailben bármikor.

» Hírfolyam