Bába Lehellel, a kézdivásárhelyi Székely vendéglő tulajdonosával beszélgettünk.
Kézdivásárhely egyik legismertebb étterme a hagyományosan berendezett és eredeti székely ízekkel rendelkező Székely vendéglő.

- Mióta foglalkozik vendéglátással?

1994-ben nyitottuk meg Kézdivásárhely első pizzázóját egy bérelt helyiségben, majd a következő évben sikerült elindítani a régi rendőrség épületében egy éjszakai bárt. Abban az időben egy sörbárt is működtettünk a város központjában.
1996-ban készült el a mai Székely vendéglő elődje, egy nyári kert és a hozzá tartozó étterem Idol vendéglő néven. 1997-ben tovább fejlődtünk, vásároltunk néhány büfékocsit, és sikeresen beindult a catering, kezdtünk rendezvényekre járni. A vendéglátó egységeink közül 2000-re már csak egy vendéglő maradt meg, a mai Székely vendéglő helyén.
Az étterem egy több mint kétszáz éves épületben működött, amely az évszázadok során már nyomdának és kaszinónak is helyet adott. A 2005-ös évben neveztük át az éttermet Székely vendéglőnek, többek közt így szerettük volna a hagyományos jellegét megőrizni.

- A Székely vendéglő építkezése és berendezése is hagyományos stílusú. Miért választotta ezt a stílust a vendéglő kialakításánál?

A székely hagyományok ápolása, megőrzése nagyon fontos helyet kap az életemben, ez az ami igazán jellemző a vendéglőre is, és ami miatt ide látogatnak a turisták. Nálunk mindenki megkóstolhatja a hagyományos székely ételeket, ízeket, amit kézzel festett bútorokkal körülvéve fogyaszthat el, a vendégeket pedig jellegzetesen helyi motívumokkal díszített székely ruhában szolgáljuk ki. A bútorokon is a vidékünkre jellemző hagyományos színek és motívumok jelennek meg.

- Nemrég megújult a vendéglő, milyen újítások várják most a vendégeket?

A vendéglőt nemrég kívül-belül újrafestettük. A belső festés különlegesen szépre és egyedire sikerült. Igyekeztünk a felújítás során is mindvégig megtartani az épületnek a hagyományos, régi stílusát.
Az épület alsó szintjén található falatozó teljesen új, viszont berendezésében azt is régies hangulatúra alakítottuk. A tavalyi felújítás alkalmával tovább bővítettük az egységet, a falatozóval szemben elkészült egy kaszinó, ahová szintén szívesen várjuk a kikapcsolódni vágyókat. A nyári kertet is újra festettük, de ezen még újításokat tervezünk idénre is.
A legnagyobb büszkeségünk a Catering. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően kisebb és nagyobb rendezvényekre tudunk hideg és meleg ételt szállítani, és akár 12 órán át hűteni vagy melegen tárolni.

- Tapasztalata szerint mi vonzza a turistákat Háromszékre?

Sajnos a legtöbb turista még mindig Hargita megyébe jár szívesebben. Hozzánk Háromszékre, illetve Kézdivásárhelyre a legtöbb alkalommal onnan jönnek át egy városnézésre. Itt megebédelnek és estére visszatérnek egy Hargita megyei panzióba. Ezt mutatja a tapasztalat.
Az úgymond "elmaradottság", a hagyományaink és a természetesen házi, székely ízek azok, amiért szeretik a turisták Háromszéket. Másrészt pedig a megfizethető szolgáltatások számítanak a turistáknak, nálunk kevesebb pénzért tölthetnek el pár napot, mintha máshol üdülnének.
Úgy látom, hogy Háromszéken sajnos egyre kevesebb fiatalt érdekel a vendéglátás, mint szakma. Nagyon kevés a jó szakács és a pincérekben is hiány van, pedig nagy szükség van rájuk, és ez egy biztos megélhetés.

- Már több mint egy éve rendszeresen működik Háromszéken a Szabadidőkalauz. Mi a véleménye a kiadványról, miért reklámoz nálunk?

Szerintem a turisták szeretik a Szabadidőkalauzt, mivel ez az egyetlen olyan kiadvány a térségünkben, amiben térkép is van. Szálláshelyek, vendéglők, cégek, látnivalók és számos más információ van egy helyen benne, amit a turisták könnyedén használhatnak ittlétük alatt.
Negyedévente jelenik meg a kiadvány, tehát a reklám is három hónapra szól, így nem kerül sokba. Egyébként én nem szoktam reklámozni, mivel szerintem a legjobb reklám az, ha egy vendég jóllakik nálunk és meg van elégedve a kiszolgálással is. Ennek ellenére, a jellege és céljai miatt, fontosnak érzem, hogy ebben a kiadványban mi is benne legyünk a Székely vendéglővel.

http://haromszek.szk.ro/hu/interju/szekelyvendeglo
(7. szám, 2012 tavasz)