» Kiálts Arad felé - Zorkóczi Zenóbia és Incze-Gergely Katalin előadása

2009. október 6-án, kedden 14 órától Zorkóczi Zenóbia és Incze-Gergely Katalin előadja a Kiálts Arad felé című műsorát. A műsor az 1848-as forradalmi líra, Incze Gergely Katalin által megzenésített gyöngyszemeit mutatja be.
Jancsó Adrienne 2001. október 6-án így beszélt az előadás Budapesti, Millenáris Központban tartott bemutatóján: „Tudjuk mindnyájan, akik itt összegyűltünk, milyen fájdalmas napra emlékezünk ma 1849 október hatodika ezer éves történelmünk egyik legmegalázóbb gyásznapja, a rá való emlékezés mégis lélekemelő.
A titokban hullatott könnyek megtisztítanak. Erdélyben különösen titkolni kellett ezeket a fájdalmasságukban is kristályosító, erőt adó, reménykeltő pillanatokat.
Mostanában már, 1990 óta, szabadon idézhetik ott is a magyar múltat, megünnepelhetik 1848 március idusát s annak szomorú záróakkordját, gróf Batthyányi Lajos miniszterelnök pesti és tizenhárom tábornok aradi kivégzését.
“Az erdélyi magyar nyelvű művészek, a főiskolák és iskolák elkötelezett feladataik közé sorolták a mindeddig tilos történelmi témák újraélesztését.” Ezt a mondatot hallottam Incze-Gergely Katalintól, aki zeneszerző, a kolozsvári Művészeti Főiskola énektanára, az ottani Magyar Opera korrepetitora, állandóan tevékenykedő, a magyar kultúra ügyeit szívén viselő, kitűnő művésznő. Csodálatos erejű, ritmusvilágú, népdal és verbunkos elemeket ötvöző, lelkesítő zenét írt az 1848-as magyar forradalmat megéneklő költői alkotásokhoz.
Előadójuk Zorkóczy Zenóbia színművésznő. 1987-ben volt egy hasonlíthatatlan színházi élményem. Egyik nagy budai gimnázium szépséges dísztermében Tamási Áron Énekes madár című játékát adták elő középiskolás fiatalok, akik Székelyföldről, Kovásznáról érkeztek. Betanító-rendező tanáruk Gazda József néprajztudós, sok nagyszerű könyv szerzője. Erősen megmozgatta Kovászna ifjúságát, mert ezt a Tamási darabot 150-szer játszották el a magyarlakta vidékek városaiban, falvaiban, kis hegyi településein. Az egyik főszerepet, a szerelem erejével mindent legyőző kislányt, egy 14 éves nefelejcskék szemű leányka játszotta: Zorkóczy Zenóbia.
A szívembe lopta magát. Erősen munkálkodott benne a színpad utáni vágy. Még kislányként a sepsiszentgyörgyi színházhoz csatlakozott, aztán elvégezte a kolozsvári főiskola színészképzőjét, ott ismerkedett meg csodálatos zeneszerző-énektanárnőjével, Incze-Gergely Katalinnal és nagy hálával emlékezik erőskezű színész-tanárára, Boér Ferencre. Beszédtechnikájának továbbfejlesztésére Budapestre jött, a Hang-ár nevű iskolába, ahol én is megfordultam. Ott találkoztunk.
Aztán visszament Erdélybe, két évet töltött a temesvári színháznál. Önálló műsorokkal, monodrámákkal járt, amerre csak lehetett. S most, íme, énekelt 48-as versekkel áll elénk.
Számomra olyan ez az énekelt versműsor, mintha az elfojtott légkörű erdélyi városkák, falvak forradalmi lelkületű leányai szólaltatnák meg a költőket. 150 évig mondták, énekelték, zongorázták ezeket kastélyok, paplakok, tanárházak szalonjaiban, ebédlőiben, leányszobáiban. a visszafogott indulatokat néha lelkünk gyönyörűségére szabadjára engedték. Mint ma este itt, a mi örömünkre, Zenóbia és Katalin, két szép, fiatal erdélyi nő.”
A műsor soha nem veszíthet aktualitásából, a kézdivásárhelyi előadás erdélyi premiernek számít.
Elhangzanak majd a következő versek: Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger…, Ismét magyar lett a magyar…, Az erdélyi hadsereg, A székelyek, Föl szent háborúra!, Ki gondolná, ki mondaná…  Vörösmarty Mihály: Harci dal, Arany János: Haj, ne hátra, haj előre, Rásüt az esthajnal, Garay János: Buda visszavétele, Gyulai Pál: Világosnál, Ady Endre: A Márciusi Naphoz, Tompa Mihály: Sárgultan áll…, Czuczor Gergely: Ítélőszék előtt.
A dalok közti összekötő szöveget Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Jókai Mór, Bem József, Adam Mickiewicz, Armando Lucifero, Szögyeni Antónia és Egyed Ákos írásaiból válogatták.
Zorkóczy Zenóbia a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti  Karán szerzett színészi diplomát 2000-ben. Tagja volt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiónak es a temesvári Csiky Gergely színháznak. 2000-tol 12 különböző jellegű, tematikájú önálló műsort szerkesztett, amelyekkel rendszeresen fellepett Erdélyben, Magyarországon, Ausztriában, Svájcban, Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Kanadában.
Itthon játszott ismertebb műsorai:  Jean Cocteau: Emberi hang (monodráma), Föltámadott a tenger... (forradalmi líra a zenében,1848-1849), Menjünk Betlehembe! (Adventi műsor), Kit szeretnek a nők?(szórakoztató műsor a szerelemről), Szeretnem, ha szeretnének (Ady emlékest), A székelyek (zenes-verses összeállítás a SZÉKELY emberről), Dalol a honvágy ( Wass Albert est), Mosolyra biztató dal (gyerekműsor).
Incze-Gergely Katalin jelenleg a Kolozsvári Állami Magyar Színház állandó munkatársa, zenei vezetője és zeneszerzője. Középiskoláit Brassóban végezte el majd a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia zeneszerzés, zongora és karvezetés szakán tanult. Művészi pályafutása során korrepetitorként, valamint zeneszerzőként dolgozott a kolozsvári Magyar Operánál. Filmzenét és színpadi zenét is komponál. 1991 óta vendégművészként számos magyarországi és erdélyi városban lépett fel.