Itt az első tanévközi vakáció, ezért úgy gondoltuk, jó alkalom lehet arra, hogy picit visszatekintsünk az elmúlt hónapokra, és összegezzük, mennyi minden történt, mennyi mindent megvalósítottunk, és ami a legfontosabb: mennyi mindenért lehetünk hálásak.

Újravarázsolt oviudvar, tanévnyitó ünnepek

A 2023-2024-es tanév megérdemelt örömökkel és nagy reményekkel indult a kézdivásárhelyi Waldorf-közösségben. Nemcsak a két óvodai Waldorf-csoporthoz csatlakoztak új családok: szeptember 11-én első alkalommal csengettek be waldorfos kisiskolásoknak a Dr. Csiha Kálmán Református Kollégiumban. Az előkészítősöket a Bóbita óvoda udvaráról a végzős diákok vezették át kézenfogva az iskolába, gyönyörűen berendezett új tantermükbe, szülők és nagyszülők meghatott kíséretében.

A hivatalos tanévnyitót megelőző napon, szeptember 10-én, vasárnap a Waldorf-közösség, családok, pedagógusok, lelkészek közösen adtak hálát és ünnepeltek az óvoda felújított udvarán. „De gyönyörű!” „Bámulatosan szép!” A bensőséges hangulatú tanévkezdési ünnepre érkező családok sorra csodálták az újravarázsolt udvart. Kövekből és fakorongokból kirakott ösvény, üde pázsit, a játszótérelemek alatt biztonságot garantáló, csúszást kivédő, esést kifogó gumi járólapok, lefödhető új homokozók, egy teljesen újratervezett struktúra várta őket. És persze a gyerekeket, akik egyből birtokba vették megújult birodalmukat: hemperegtek a pázsiton, bátran rohangáltak a mászóka és csúszda körül, és kíváncsian nyitogatták a homokozók tetejét: megvannak a játékok? Megvoltak.

„Köszönjük a nagylelkű támogatóknak és a hozzájáruló szülőknek, hogy az óvodások egy megújult, barátságos, biztonságos, higiénikus és esztétikus udvaron és játszótéren játszhatnak ettől a tanévtől” – tolmácsolta a pedagógusok és mindhárom óvodai csoport gyerekeinek köszönetét Trufasu Beáta óvónő.

Az óvodaudvar felújítását támogatták: Szent Gellért Lovagrend Egyesület – Jánó Árpád kormányzó, Kelemen Tibor kancellár; Dobra László; Péterfi Anna; Bartók István – Agrorange SRL; Barta Vilmos – Nexxon SRL; Szabó Klára – Elka International SRL; Michael Kern – SC. Covasnalog SRL; Secuiana S.A.; Gyergyai Réka; Bordeán Levente; Waldorf szülői közösség. A Waldorf-szülők, akik óriási részt vállaltak: Bartók Erzsébet, Bene Hanna, Darvas-Mátyás Márta, Ferencz Lóránd, Gyergyai Botond, Jova-Turóczi Anita, Lőrincz Attila, Marthi Attila, Pál Kata, Ugron Kata, Ugron Géza.

Bóbita: apró szárnyakon repülő csodák

Szeptember 17-én keresztelőn voltunk! Ekkor kapta meg hivatalosan új nevét az óvodánk. A Bóbita óvoda szomszédságában, a református templomban Ruszka Sándor református lelkész tartott interaktív áhitatot, majd a szülők és pedagógusok meglepetéskoncertje következett Vilikó Helga zeneterapeuta, euritmiaoktató segítségével, hangcsövek megszólaltatásával. Ugyancsak hangcsövek zenéjére az ünneplő közönség átvonult az ovi udvarára. Balogh Zoltán kézdi-orbaiszéki református esperes, Farkas Ferenc igazgató, Babós-Máthé Réka szülő, a Waldorf-közösség egyik alapítója és Trufasu Beáta, a Waldorf Virágocskák csoport óvónője ünnepi gondolataikat osztották meg Szentgyörgyi Noémi-Erzsébet, a Bóbita óvoda hagyományos csoportjának óvónője felvezetésével, és a református kollégium diákja, Péter Nóra énekelt. Waldorf-pedagógusaink bábjátékot adtak elő: Sztáncsuj Erzsébet-Krisztina, a Magocskák csoport óvónője mesélt, Marthi Erzsébet és Tamás Erika báboztak Márton Viola zenei hangkíséretében. Két „nagy” ovisunk – Pál Kincső-Hajna és Ugron Gézuka – leemelték a leplet az óvoda névtáblájáról. Az esperesi áldás a napocska fényével együtt szállt az óvodára, a közösségre, támogatóinkra és az összes ünneplő résztvevőre.

A hála szavait szeretnénk most tolmácsolni ismét, ezért közreadunk néhány gondolatot Babós-Máthé Rékának és Trufasu Beátának az ünnepségen elhangzott beszédeiből.

„Nagy megtiszteltetés és öröm, hogy ma együtt ünnepelhetünk kicsikkel és nagyokkal, segítőinkkel és őrangyalainkkal, akik útjainkat igazgatják, kezünket fogják az óvodában és az újonnan elindult Waldorf-osztályban. Mi, mindannyian, akik ezen az udvaron állunk, egy közösség, egy nagy család tagjai vagyunk. Minden nap ezért dolgozunk. Ez az épület, a galériák, a babakonyhák, a fa kockák, a még frissen lelakozott székecskék és asztalkák illata, a felújított udvar és játszótér, a virágok, a mesepárnák, a bóbitás pogácsák úgy kerültek ide, hogy sok felnőtt megfogta szorosan egymás kezét, és nagyot álmodott. (...) Hála és köszönet, hogy itt lehetünk: a befogadó intézményünk vezetőjének, Farkas Ferenc igazgató úrnak, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségnek, a Református Egyháznak, és külön köszönet az oviba bejáró Beder Imre, Ruszka Sándor és Miklós- Kovács Tamás lelkész bácsiknak, hogy a gyerekek sosem akarnak késni a hétfői áhítatokról, továbbá Szabó Kati őrangyalunknak, aki mindig megoldást talál álmodozásainkban. Köszönjük Bakk-Vitális Kinga néninek az óvodánk galériáit, Balogh Józsefnek az asztalosmunkát, de Rácz Csaba nélkül sem boldogultunk volna a kezdeteknél. Köszönjük több németországi Waldorf-iskolának és -óvodának a tárgyi adományokat, valamint Vilikó Helgának és férjének, Szabó Miklósnak az angyali hangfürdőt. Hála és köszönet a Waldorf egyesület nevében minden szülőnek, nevelőnek, hozzátartozóknak a kitartó munkájáért, hiszen mindannyian, ahogy a székely mondja: odatesszük a csontot.” (Babós-Máthé Réka)

„(...) Néhány éve vékony cérnaszálon hintázott az intézmény. Mára mi is lett? Egy erős közösség, amely egyedi és különleges céhes kisvárosunkban. Otthont adott az újnak, ismeretlennek. 2 Waldorf-csoport gyerekserege koptatja a padlóját, naponta nyitja, csukja kapuját. Számomra olyan ez a közösség, mint egy kis család, ezért is nagyon örülök, hogy itt végezhetem a munkámat. Az emberek mindenben segítenek, ami a kis intézményünket érinti: minden szülő, és nemcsak szülő, hanem sok lelkes támogató is. Tiszta szívvel mondhatom, hogy minden szülő derekasan kivette részét a közösség érdekében végzett munkából, amikor az óvodáról volt szó. Mint látjuk, ez a kis, felnövőben levő, kitartó közösség egy gyönyörű környezetet teremtett a gyerekeknek. A régi, 110 évesnél idősebb épület teljesen új ruhát kapott. A kézdivásárhelyi Református Egyházközség felújította az épületet padlástól a pincéig. Farkas Ferenc, a dr. Csiha Kálmán Református Kollégium igazgatója szárnyai alá vette az óvodát. Segít, támogat minket. Eltűri tudatlanságunkat, kéréseinket. Nem érezteti velünk, ha néha már a csudába kíván az újabb és újabb ötletek, kérések miatt. (...) Hálás szívvel köszönjük mindenkinek, hogy melletünk vannak, támogatnak.” (Trufasu Beáta)

Nincs Waldorf-ünnep mese nélkül. Aznap ez volt a mi mesénk: https://www.3szek.ro/load/cikk/31218/tompa-mihaly:-a-pitypang-meseje

Türelemmel, sietség nélkül: iskolások a Waldorfban

Folytatjuk a Waldorf-pedagógiát népszerűsítő, a nagyközönség számára is nyitott előadások sorozatát ebben a tanévben is. Célunk, hogy tapasztalt, hiteles Waldorf-pedagógusoktól kapjunk képet az alternatív oktatás szelleméről, gyakorlatáról, az epochális oktatás kereteiről, a jellegzetes waldorfos „tantárgyak” – formarajz, kézművesség, festés, euritmia, hangszeres zene és ének stb. – fontosságáról a gyerekek írás-, olvasástanulásában, matematikai készségeinek fejlesztésében.

Szeptember 19-én 18 órától a kollégium tornaterme mellett lévő Waldorf-osztályban volt az első ilyen beszélgetés az új tanévben, meghívottunk Dán Judit Waldorf-pedagógus, a 30 éve működő Kolozsvári Waldorf Iskola alapító tagja volt. Részletes beszámolónk a beszélgetésről itt olvasható: https://www.facebook.com/photo?fbid=269920295958778&set=a.132251183059024

Szent Mihály-ünnep az Ika váránál

Szeptember 29-én az iskolások Borbáth-Yesilmen Mónika és Márton Viola tancikkal közösen megmutatták szüleiknek az első epocha során készített munkáikat. Egyenes Úrfik és Görbe Kisasszonyok sorakoznak színesen a formarajz füzetekben. Az írást megalapozó görbék és egyenesek a 6-7 évesek kezébe szépen belesimuló, vastag méhviszakrétával rajzolódnak, találkoznak össze és válnak szét, különböző méretekben és formákban, de nemcsak vizuálisan, hanem mozgással, sőt mondókával is. Ezután mindenki elindult a két óvodás csoportnak és az iskolásoknak közösen szervezett Szent Mihány-napi ünnepre, ahol Sztáncsuj Erzsébet-Krisztina interaktív, sárkányos körmesejátéka után – amelybe gyerekek és szülők is bekapcsolódhattak – a gyerekek bátorságpróbákon vettek részt. Ügyességüket, bátorságukat a tisztaságot és a jót jelképező fehér kövek megszerzésével jutalmazták. Közösen pedig sikerült legyőzniük a rosszat, a sötétséget megtestesítő sárkányt jelképező, nagy és súlyos fekete követ. Ahogy a mérleg serpenyőjében a sok kis fehér kő átbillentette a nagy feketét, a gyerekek megélhették a jó diadalát: lovaggá ütötték őket, utána pedig a „megszelídített” sárkányokat röptethették fel-alá szaladgálva. Köszönjük az ünnepfelelősök és segítőik közreműködését!

Mihály arkangyal kiűzte a lázadó angyalokat a mennyek országából, gyakran ábrázolják karddal, mérleggel a kezében, a sátánnal/sárkánnyal harcolva. Ünnepe az őszi napéjegyenlőséghez közeli időpontra esik, ekkor kell mindannyiunknak erőt gyűjtenünk az egyre rövidebb nappalok és egyre hosszabb éjszakák-esték időszakának elviselésére, de nemcsak fizikai, hanem lelki, szellemi értelemben is.

E nagyobb ünnepeinken kívül szinte minden napra akadt valami, ami hétköznapi varázslatként beragyogta azt: sok-sok játszás, az alkotás, bíbelődés sikerélményei, a zenés áhítatok, a „körmöcskékből” kigördülő színes gyapjúkígyók, a kerti munkák örömei, élő mesemondás, bábelőadások, kirándulások, szülinapok, sárga vagy fehér kása, édes vagy sós ízek, roppanó dió, az ősz kincsei, aranybarna almalé, levendulaillat és még sok más.

Ki nem hiszi, majd még mesélünk! Jó vakációt mindenkinek!

Terveinkről leghamarabb a Facebook-oldalunkon értesülhettek, ezért érdemes követni minket itt is: https://www.facebook.com/waldorfkezdi