» Megnyító - Negyedszer is nyeregben a székelyek

Díszes pompával, lovas huszárok felvonulásával, valamint a résztvevő települések bevonulásával kezdődött meg a negyedik alkalommal megrendezett Székely Vágta. A Nemzeti Vágta székelyföldi előfutamának helyszínén idéntől egy négy méter nagyságú székely zászló is lobog majd. Székelyföld, ezen belül Háromszék legrangosabb, éves eseményét július 19-én, szombaton, ünnepélyes keretek közt nyitották meg: a versenypályán díszmenetben lovagoltak végig a huszárok, a Vágta saját lobogójával, a székely zászlóval, az 1848-as, az Európai Unió, valamint a résztvevő országok jelképeivel, Dr. Kádár László őrnagy vezetésével. Őket követték lovas kocsin a szervezők. Idén először Miholcsa József alezredes vállalta a vágtafőkapitány szerepét, Székely Tibor, a Nemzeti Vágta főkapitánya nevében köszöntötte a jelenlévőket: „Büszkén mondhatom, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Vágta és szervezőinek úttörő lelkesedése utat nyitott más határon túli közösségek számára is. Így idén a már második Vajdasági Vágta mellett először került megrendezésre a Partiumi Vágta is Kolozsvár mellett. Ha nincs a legendás székely virtus, akkor ez a folyamat nem indulhatott volna el. Köszönet és elismerés ezért a példaadó munkáért és az eddigi sikeres versenyekért a Székel Vágta minden szervezőjének” – tolmácsolta az alezredes. A beszédből az is kiderült, hogy a 7. Nemzeti Vágta a hét vezérnek állít emléket, hiszen „lovas eleink örök példát mutattak a magyarság és a lovak szoros kapcsolatáról”. „Külön öröm számunkra, hogy a Székely Vágta szervezői ezen az úton járva a saját versenyüknek idén saját hősi személyiséget Dózsa Györgyöt választottak. Külön öröm, hogy az ő alakjának felidézése mellett az akkori ősi székely zászlót és a kor hadilobogóit is bemutatják ma itt az idelátogatóknak. Az ősi székely zászlón egy kardos vitézi kéz nyúlik le a felhőkből, a székely vitézség forrását az Isteni gondviselésben látva” - folytatta. Székely Tibor vágtafőkapitány üzenetében azt kívánta a versenyzőknek, hogy „az ősi vitézi erények tiszteletéből őrizze meg szívében a gyengék védelmezését, fele-barátaink tiszteletét, s az önző, hiú sikervággyal szemben az alázatos önszeretet jegyében ajánlja fel mai teljesítményét az általa képviselt település közösségének”. A települések bevonulása és eskütétele után hatalmas székely zászlót vontak fel a versenypályán felállított őrfára, azért, hogy „jelezze, a székelyek élnek, dolgoznak és ünnepelnek, jogaikért kiállnak” – hangzott a felkonferálásban. A zászlófelvonás után Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere köszöntötte az ünnepet, kihangsúlyozva: „A zászlónk lobogni fog, s ezt a földet szeretni fogjuk. Sem jogi, sem közigazgatási eszközökkel szívünk ragyogását, zászlónk lobogását és szülőföldünk szeretetét korlátozni nem fogják tudni. Innen üzenjük, hogy ezt a földet szeretjük, és addig fogunk dolgozni, amíg Székelyföld önrendelkezését elérjük, amíg Székelyföldön a magyar nyelv hivatalos nyelv nem lesz”. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az ember és ló kapcsolatára alapozta beszédét: „A Székelyföldet körbevevő népektől eltérően, mi székelyek nem elsősorban munkaeszközként tekintünk a lóra, hanem szeretjük, összhangban élünk, akkor is, amikor együtt dolgozunk vele. Együtt éltünk a lóval, amikor évezreden át védtük a magyar haza határait, amikor szabadságunk védelmére, lóra pattanva, kardot rántva szembe mentünk tenger sok ellenséggel” – kezdte a tanácselnök. „Számunkra a ló jelentette mindig a szabadság utáni vágyat. Ezért szereti a székely ember a lovat és a vágtát. Ezért van töretlen sikere a Székely Vágtának, ezért jönnek tíz és tízezrek Székelyföld minden szegletéből megnézni a virtuskodást. Ma és holnap győzzön hát a legügyesebb székely, és a lova” – summázott Tamás Sándor. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja a dálnoki Dózsa-megemlékezésről jött a Székely Vágtára, így ennek szellemében indította beszédét, megemlékezvén Dózsa hőstetteiről, kitartó harcairól. A főkonzul szerint a ló szeretete közös kapocs a magyarok között, éljenek bárhol is a világon. „Összeköt bennünket kultúránk, hagyományunk, világunk, anyanyelvünk, és immár közjogi értelemben is együvé tartozunk az állampolgárság révén. A Székely Vágta a Nemzeti Vágta része, és ezáltal ez összeköt, nem szétválaszt bennünket” – emelte ki. A Székely Vágta első napja az Ivóból érkezett izlandi lovak bemutatójával, majd Pászka Lehel és Kodolányi Réka, a Saggitis Siculorum Egyesület tagjainak lovas-íjász bemutatójával folytatódott. fotó: Máthé Zoltán