A Zöld Nap Egyesület immár hagyományos programjai közé sorolható a Tavaszi Zöld Napok rendezvény, amelyet idén április 21-23 között nyolcadik alkalommal szerveztek meg. Talán 2010 márciusában még nem is merült fel a kérdés, hogy a rendezvény minden évben megszervezésre kerüljön, de sikerének és a szervező csapat kitartásának köszönhetően idén is tartalmas programsorozattal várta a résztvevőket. Az eseményen készült fotók megtekinthetők az egyesület Facebook oldalán.

A Föld napjára időzített programsorozat célja a kézdiszéki lakosság környezettudatos életszemléjének formálása. A három napos rendezvény pénteken délbe az egyesület irodájában vette kezdetét, ahol bemutatásra került a Don`t trash our future:RRR projekt, mely által három újabb külföldi EVS önkéntes tevékenykedik a céhes városban egy éven keresztül. A sajtótájékoztató keretén belül bemutatkoztak az április elején érkezett önkéntesek is. Elsőként a 25 éves török Ayse Büsra Yilmaz, aki Isztambulból származik, kommunikáció szakon végzett, majd szerkesztőként dolgozott egy török napilapnál. Az örmény Haykuhi Harutyunyan 27 éves aki Jereván szülőttje és az örmény–orosz egyetemen végzett pszichológia szakon. Jelenleg doktorandusz, öt évig pedig óvónőként fogyatékos gyermekekkel foglalkozott. A spanyol Isabel Maria Fernandez Roman 24 éves, az elmúlt időszakban egy London melletti kisvárosban tevékenykedett. Ráduly Attila, az egyesület vezetője vetített képes előadás segítségével ismertette a program célját és kiemelte, hogy a Zöld Nap Iskolát immár négy helyszínre sikerült kiterjeszteni, pontosabban Kézdikővárra, Albisra, Lemhényre és Kézdimartonfalvára. Ugyanakkor örömmel jelentette be, hogy habár nem a program részeként, de Isabel Fernandez Roman EVS önkéntes közben járásával Kézdivásárhelyre érkezik a nyár folyamán egy másik spanyol önkéntes, aki önszántából, önzetlenül a saját költségein fog önkéntes munkát vállalni az egyesületnél.

A délutánra beharangozott kerékpár ügyességi versenyt az időjárás viszontagságai miatt sajnos egy későbbi dátumra kellett halasztani. Az eseménysorozat első napjának zárásaként a Vigadó Gaériában került sor Salamon Ferenc: El van bütülve című könyvének bemutatására. A résztvevők betekintést nyerhettek a háromszéki szólások világába, ezek értelmezésébe. A szerző mindvégig, érdekfeszítően, a humor világát előcsalogatóan mesélt a könyv történetéről és a benne lévő szókapcsolatokról. A legtöbb kifejezés, szólás a régi székely települések erkölcsi értékrendjét, sajátos világát idézi, a székely ember konok szembeszegülését az időjárási viszonyokkal, a mostoha sorssal, a megsemmisítő, értékpusztító történelmi erőkkel szemben. A szerző egyik fő célkitűzése az volt, hogy a székely szókapcsolatok kerüljenek be az összmagyar nyelvhasználat vérkeringésébe. Salamon Ferenc erős hite szerint a magyar nyelv pallérozásának manapság egyik megkerülhetetlen kútfője a népnyelvből való tudatos átvétel. A több ezer állandó szókapcsolatot tartalmazó gyűjtemény bizonyítéka annak, hogy a székely ember nemcsak hagyományőrző, de hagyományteremtő is, nyelvi leleménye derűs, ízes és zamatos!

A vasárnapi konferenciasorozatot Dombai Hanna a Bod Péter Tanítóképző diákjának fuvola játéka indította el. Régi pénzek, régi érmek címmel Sólyom Zoltán numizmatikus tartotta a konferencia első előadását. Elsősorban általánosan ismertette a numizmatika fogalmát, majd a gyűjteménye egy részét mutatta be a jelenlevőknek. Mint ahogyan kiderült a numizmatika eredetileg a régi érmek gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkozik. Érdekességként említhetjük, hogy elsősorban a módosabb emberek gyűjtöttek, ennek köszönhető, hogy ezen emberek hobbijának is nevezték. A numizmatika a történelem egyik legfontosabb írott történelmi forrása, hiszen egy adott pénzérméről rengeteg információt tudunk megállapítani. Így megtudhatjuk melyik évben adták ki a pénzérmét és az éppen abban az évben uralkodó személyét is, értéke is világossá válik valamint az adott kor államformája és a lingvisztikája is.

Sólyom Zoltán vetített-képes bemutatóját Dombai Hanna szavalata követte, majd Nagy István az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület alelnöke vette át a szót és a villámokról beszélt az érdeklődőknek. Nagy István Szentegyházán egy saját meteorológiai állomást is működtett, így előadásában fontosnak tartotta kiemelni, hogy hogyan tudunk védekezni zivataros időjárás esetén. Előadásában megismerhették a résztvevők a villámlás keletkezésének okait. Érdességként említette, hogy nem csak zivatar esetén lehet villámlás, hiszen elektromos potenciál kialakulhat bárhol, akár a porviharok a sivatagban is képesek elektromos jelenséget produkálni. Viharos időjárás esetén határozottan kijelentette az előadó, hogy a fák lombjai alatt menedéket keresni akár életveszélyes is lehet. A lakásban tartózkodva pedig kerülni kell a számítógépek, vezetékes telefonok, elektromos cikkek használatát. Ha szabadban vagyunk akkor ne a hegy gerinc felé meneküljünk, hanem inkább a völgy felé. A tisztáson való elhelyezkedés helyett válasszuk inkább az erdős területek. Ha lehetséges akkor üljünk autóba, mert így nagyobb eséllyel menekülhetünk meg az áramütés hatásától. Amikor túlságosan nagy idő van és már nem tudunk mit tenni, amennyiben lehet meg kell őrizzük meg nyugalmunkat, guggoljunk le és fülünket dugjuk be.

Nagy Istvánt Béres Erika éneke követte, majd Kis Emese pedagógus és tanítványai a Háromszéki emlékfákról szóló tartalmas előadása. Nemzeti örökségünk – a háromszéki emlékfák nyomában- projekt Kis Emese projektkoordinátor, ötlete alapján született meg és az Erzsébet királyné valamint a Millennium emlékfák feltérképezését, megjelölését foglalja magába. Településenként Szakács-Simon Orsolya és Bene Krisztina mutatta be a megjelölt fákat. A projekt ideje alatt 75 háromszéki települést látogattak meg a Bod Péter Tanítóképző tanítványai.

Klára Kamilla József Attila Kertész leszek, fát nevelek megzenésített versét énekelte el a jelenlévőknek, majd Szőcs Csongor kézdivásárhelyi gombatermesztő a shiitake és a laskagomba háztáji termesztéséről tartott előadást. Vetített képes illusztráción, valamint laskagomba termőzsák és shiitake gombát rejtő bükkfa csutakon keresztül mutatta be előbb említett gombafajok termesztését. A világ gombatermesztésének bemutatásával kezdte előadását, melyből kiderült, hogy világszerte a csiperkét termesztik a legtöbben,és második helyen áll a shiitake gomba termesztése. A laskagomba erdeinkben is megtalálható gombafajta. A laskagombában minden olyan fontos nyomóelem megtalálható, mely szervezetünknek elengedhetetlen. Két fajta formában lehet termeszteni és mégpedig, fa csutakokon és zsákos formában. A laskagomba zsákos termesztése elsősorban a zsákok elkészítését igényli. A zsákokra lyukakat készítenek, majd hőkezelik, amely által magas hőfokon megmelegítik a szalmát és olyan baktériumok előállítását idézik elő, amelyek elengedhetetlenek a gomba termesztés folyamatában. A hőkezelés után lecsökkentik a hőmérsékletet, majd átszövetik micéliummal. Ehhez kötelező a steril környezet, a megfelelő hőmérséklet, mellyel elkerüljük, hogy a zsákjaink megfertőződjenek. Az első termés után 15-20 napra újabb termesztési ciklus kezdődik el, viszont egy zsákból 3-4 termés szedhető le. Shiitake, a rákellenes gombaként is emlegetett gombafajta, serkenti az idegrendszer és az immunrendszer működését. A shiitake gombát lehet csutakon és zsákon is termeszteni, viszont e gombafajta esetében a csutakos termesztés javallott. A csutakba rombusz formában lyukakat fúrnak, majd egy pipettával micéliummal oltják be, lefertőtlenítik és viasszal zárják le. Az átszövés ideje alatt nem szabad nap érje, és locsolgatni kell, hogy szépen átszövődjenek. E gomba termesztése nagy meleget igényel, a nedvesség pedig elengedhetetlen a termesztési folyamatban.

Jánó Kinga a Bod Péter tanítóképző diákja énekét Marosi Károly előadása követte a méhek világáról. Marosi Károly a dálnoki református gyülekezet lelkipásztora, hobbi szinten pedig méhész. Elsősorban a méhek helyéről az állatvilágban beszélt, és ezek fontos szerepéről a világban. A méhek családokban élnek. Minden családban egy anya van, élettartama 4-5 év, feladata pedig a peterakás és illatmirigyével a család összetartása. Max. 4-5000 here van egy családban és 1-1,5 hónapot élnek, feladata az anya megtermékenyítése. Érdekességnek számít, hogy nincsen fullánkja. A dolgozókból nyáron 60-70000, télen pedig 10-20.0000 példányban van jelen. Élettartama nyáron kb. hat, hét, télen több hónapot is bírnak. Feladatuk a lép tisztogatása, álcák etetése, a méhpempő termelése, visszatermelés, nektár, virágpor és propolisz gyűjtése és raktározása, szellőztetés, őrzés. Van fullánkja, és előszeretettel használja is. A méhek a természetben igencsak fontos szerepet töltenek be. 78%-ban hasznuk a beporzásból áll, a méhésznek közvetlen haszna mindössze 22 %. Mézet állítanak elő, mely elengedhetetlen az egészséges táplálkozásban.

Az est fő mozzanata a közös égbolt vizsgálás volt, Nagy István csillagász számos információt adott át a tavaszi égboltról, ismertetve az ilyenkor megfigyelhető csillagképeket, égitesteket. Az egyesület köszönetét fejezi ki a támogatóknak, partnereknek, külön kiemelve a helyi Önkormányzatot, a Vigadó Művelődési Házat, az Eraszmus + programot valamint minden önkéntesnek, aki a programjaink kivitelezésében, lebonyolításában nyújtott segítséget.

Szerző: Derzsi Katalin

Fotó: Haykuhi Harutyunyan és Isa Fernandez