» REHABILI-TÉR - Újragondolták Kézdivásárhely főterét

REHABILI-TÉR - Újragondolták Kézdivásárhely főterét
Korlátozott vagy teljesen kitiltott gépkocsiforgalom, tágas közösségi tér, padokkal, biciklisekkel, gyalogosokkal, hangulatos kávézók, közönségvonzó kulturális események - 16 fiatal építész, arculattervező, kertészmérnök, építőmérnök újragondolta Kézdivásárhely főterét. A jellegzetes szerkezetű, a kommunizmus településrombolását szerencsésen túlélt egykori vásártér körül keskeny utcácskák, azaz az udvarterek találhatók sugár alakban. Ez a máig fennmaradt középkori településszerkezet Kézdivásárhely egyik legfőbb nevezetessége, a főtéri impozáns szecessziós-eklektikus homlokzatú épületek mellett. A fiatal szakemberek arra is gondoltak, hogy nemcsak a főteret kellene visszaadni a közösségnek, hanem a tágabb értelemben vett belvárost: e keskeny utcácskákban is lennének vendéglő, kávézó működtetésére alkalmas épületek, sőt egy-egy utcával hátrébb akár parkolóház építésére alkalmas telkek is akadnak, így mentesíteni lehetne a főteret a parkoló gépkocsiktól. A látványterveket Brassóban is megtekinthetik az érdeklődők 2011. október 11.-én, kedden 18 órakor, a Reménység Házában nyíló kiállításon.

Rendezte: Weisz István
Megnyitja: Vetró B. Sebestyén András
Szervező: ACSJKE, Reménység Háza

REHABILI-TÉR 2011 október 11.-én a szokásostól kissé eltérő "Álmok, tervek, illúziók Kézdivásárhely a vargák városa főtér-megújítás mérlegén" címmel látványterv kiállításra került sor a brassói Reménység Háza kiállítótermében. A kiállítást méltatta Vetró B. Sebestyén András az ACsJKE művészeti koordinátora, a muhelymunkáról pedig Weisz István a konferencia szervezője beszélt. A maketteket és látványterveket október végéig tekinthetik meg az érdeklődők.


REHABILI-TÉR 2011-10-12

REHABILI-TÉR 2o11 október.11-én a szokásostól kissé eltérő "Álmok, tervek, illúziók Kézdivásárhely a vargák városa főtér-megújítás mérlegén " címmel látványterv kiállításra került sor a brassói Reménység Háza kiállítótermében. A kiállítást méltatta Vetró B. Sebestyén András az ACsJKE művészeti koordinátora, a muhelymunkáról pedig Weiss István a konferencia szervezője beszélt. A maketteket és látványterveket október végéig tekinthetik meg az érdeklődők.

" -kellene, hogy legyen egy hatalmas nagy tér, amit megtöltünk élettel, és látszódjanak az épületek.-"
Általában az építész és a megrendelő szimpátiáján, vizuális kulturáltságán, bizalmán múlik egy létesítmény életminőséget adó szerepe, karaktere.
Kézdivásárhely a vargák városa,- neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt. A város trapéz alakú főterét - az egykori piacteret - 18. és 19. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete ma Céhtörténeti Múzeum, mely gazdag történeti, néprajzi-és egyedi baba- kiállítással rendelkezik ugyanakkor rangos képzőművészeti kiállításoknak is helyet ad. Kézdivásárhely nevezetes arról is, hogy fennmaradt egyedi udvarteres városszerkezete a főtér körül sugárban több mint 70 udvartér található.
Mint ahogy Weisz István, a konferencia és műhelymunka egyik szervezője a most született tervek mégha számszerint kevésnek tekinthető is de elsősorban ötleteket, megoldásokat kínálnak fel. A résztvevők a tervek készítése közben odafigyeltek a korlátott gépkocsiforgalom, tágas közösségi tér, padok, hangulatos kávézók, közönségvonzó kulturális események megvalósítására, alkalmas helyek kialakítására.
Ez a máig fennmaradt középkori településszerkezet Kézdivásárhely egyik legfőbb nevezetessége, a főtéri impozáns szecessziós-eklektikus homlokzatú épületek mellett. A - 16 fiatal meghívott szakember köztük -építész, arculattervező, kertészmérnök, építőmérnök arra is gondoltak, hogy nemcsak a főteret kellene visszaadni a közösségnek, hanem a tágabb értelemben vett belvárost is: e keskeny utcákban, udvarterekben is lennének vendéglő, kávézó működtetésére alkalmas épületek, sőt a főtértől nem messze parkolóház építését is fontolgatták, így a főtér is felszusszana és mentesíteni lehetne a főteret a parkoló autóktól és turista-buszoktól.
A fiatal szakembereket az Udvartér nevű helyi csoportosulás hívta meg együttgondolkodni és a betervezett egy hetes műhelymunka megkezdése előtt alapos terepszemlét és konferenciát szerveztek, amelyen rangos előadók mint Guttmann Szabolcs, Ványolós Endre, Köllő Miklós műépítészek, Weisz Attila művészetörténész - működő, megvalósult főtér-rehabilitálási példákat vagy terveket, ötleteket mutattak be.
A viszonylag rövid idejű munkatáborba - műhelymunkára - kézdivásárhelyről, Szatmárról, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről érkeztek a fiatal tehetségek így velük együtt a rendezők újragondolták Kézdivásárhely főterét épp ezért olyan látványterveket vártak, melyek meghatározott felújítási helyszínekre vannak adaptálva, ahhoz szorosan kötődnek és a környezetükkel interakciót kezdeményeznek. A párbeszédek létrejöhetnek a mű és az azt körülvevő tér, műemlék, épület, vagy akár a mű és az utca embere között is. Az alkotóknak műveikkel törekedniük kellett arra, hogy a civil lakosság különböző szegmenseit véleményformálásra és pozitív együttgondolkodásra is ösztönözzék.
Mint ahogy a most bemutatott 15 darab látványterven is jól kivehető - az egyszerűség és funkcionális tisztaság jellemzi a környezethez látványos felületekkel szervesen kapcsolódó épületeket, amelyenek formavilágát a természetes, egyedi struktúra diktálja.
A város tudatosan kigondolt, látványos építészete nagyvonalú szerkezetekkel, tiszta és egészséges formavilága a kint és bent kapcsolatán túlmenően lenyűgöző áthatásokat mutat, kínál. Az ötletesen komponált tömegek izgalmas kortárs elképzelések finoman ékelődnek a páratlan panorámájú trapéz alakú főtér projektbe, amelyet a beton, a zöld övezetek a rölifekben pazar díszitések és vakolt felületek ritmikus játéka egészíti ki.
Az újragondolt látványtervek egyik igazi jellegzetessége, és egyben merész megoldása az erősen plasztikus, befejezetlennek tűnő, újfajta anyaghasználat alkalmazása, a képzett terek formavilága az arányok és méretek összhangja amely egységgé vonná, és ugyanakkor nyugodt rendet képezne. Tervek melyeken az épület, táj, ember és funkció tömegjátéka igazi hangulati elemmé válik, az így keletkező vizuális effektus pedig a tér növelő és funkcionális elegancia érzetét kelti. Néhol a hagyományosnak mondható tömegképzés jól áttekinthető alaprajzi rendszerhez vezet, követi a belső terek tájolási igényeit, valamint a kilátás előnyös kihasználását.
A földrajzi jelentésen túl társadalmi és spirituális fogalommá válik ez a terület, ahol az épület és tér több lesz, mint egy egyszerű mértani forma, átélhetősége pedig túlmutat a puszta fizikai-építészeti meghatározottságon.

Vetró B. Sebestyén András képzőművész
(elhangzott 2o11.1o.11-én a Látványtervek kiállítás megnyitóján Brassóban)

http://vetrobsa.multiply.com/reviews/item/86