Péntek, március 6.
8:30 – 9:00 Regisztráció
9:00 – 9:30 Megnyitó, üdvözlő beszéd
A résztvevőket köszönti Hubbes László Attila, dr. a SZEMEISZTOSZ Webszemiotikai és Online Kommunikációs Kutatócsoport vezetője
9:30 – 10:20 Plenáris előadás: Hoppál Mihály, professzor emeritus (MTA - Néprajzi Kutatóintézet) Egy Új Magyar Mythológia felé
A plenáris előadást felvezeti Balázs Lajos, professor emeritus
10:20 – 10:40 Kávészünet
10:40 – 12:00 A. ülésszak
Moderátor: Hubbes László, dr.
10:40 – 10:55 Povedák István, dr. (MTA – Szegedi Tudományegyetem, Vallási Kultúra Kutatócsoport) Az emlékezet átszerkesztése
10:55 – 11:10 Csörsz Édua, MA (Szegedi Tudományegyetem, Kommunikáció- és médiatudomány) Nemzeti identitásképzés és hagyomány-alkotás, avagy az „ősmagyar mítosz” posztmodern rítusai
11:10 – 11:25 Csáji László Koppány, dr. (Pécsi Tudományegyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszék) – online előadás (Skype csatornán)
Az online cédrus árnyéka: Őstörténeti narratívák és értékek keveredése vallási diskurzusokkal egy kortárs etno-pogány csoport online és offline kommunikációjának példáján
11.25 – 11.40 Földvári Sándor, dr. (Debreceni Tudományegyetem, MTA kutató, baltisztikai tanulmányok) Amatőrök vagy mítoszteremtők? - Az "Eleink - Magyar őstörténet" c. folyóirat értékelése mai kultúránkban
11:40 – 12:00 Vita
12:00 – 12:20 Kávészünet
12:20 – 13:40 B. ülésszak
Moderátor: Povedák István, dr.
12:20 – 12:35 Szabados György, dr. (MTA-HIM-SZTE-MOL Szegedi Tudományegyetem, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport) Mítoszok és történetek Álmosról és Árpádról
12:35 – 12:50 Fejes Ildikó, dr. (Sapientia EMTE Csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar) A székely nemzet mítoszváltozatai
12:50 – 13:05 Ilyés Zoltán, dr. (Budapest, MTA TKKI Kisebbségszociológiai és Antropológiai Osztály) Ősmagyar örökségesítés és a csángók recepciója a széphavasi zarándoklatokon
13:05 – 13:20 Balázs Lajos, professzor emeritus (Sapientia EMTE Csíkszeredai Gazdasági és Humántudományi Kar) Az együttevés mágikus hiedelmétől a magyarok kenyeréig
13:20 – 13:40 Vita, Kávészünet
13:40 – 14:20 Plenáris előadás: Kapitány Ágnes, DSc. és Kapitány Gábor, DSc. (MTA TK Szociológiai Intézet, MOME) A modern mitológiák szemiotikájához
A plenáris előadást felvezeti: Voigt Vilmos, professzor emeritus
14:20 – 16:00 Ebéd
16:10 – 17:30 C. ülésszak
Moderátor: Mihály Vilma-Irén, dr.
16:10 – 16:25 Gergely Orsolya, dr. (Sapientia EMTE Csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar) A név kötelez? A névválasztás mint ősmagyar identitásépítő elem
16:25 – 16:40 Tamás Dénes, dr. (Sapientia EMTE Csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar) A nemzeti táj megképzése dokumentumfilmen – a Hazajáró sorozat
16:40 – 16:55 Szakács István, dr. (Dunaújváros Főiskola Társadalomtudományi Intézet, BCE TKDI) Önazonosság-teremtés egy "csinált városban": Dunaújvárosból nem lesz Ózd! Médiareprezentációk
16:55 – 17:10 András Hanga, dr. (Budapesti Corvinus Egyetem)
A várpalotai Trianon Múzeum nemzeti mitológiai kollázsa
17:10 – 17:30 Vita
17:30 – 17:40 Kávészünet
17:30 – 19:00 Filmvetítés: Az Ég fiai – animáció,
Vita
19:00 – Vacsora
Szombat, március 7.
9:30 – 10:20 Plenáris előadás: Voigt Vilmos, professzor emeritus (MTA - ELTE BTK Folklore Tanszék) Az új mitológia a szemiotikai négyzetekben
A plenáris előadást felvezeti Hoppál Mihály, professzor emeritus
10:20 – 10:40 Kávészünet
A. ülésszak
10:40 – 11:4 0 Moderátor: Fejes Ildikó, dr.
11:40 – 12:00 Illés Anna, drd. (Budapest, Eötvös Lóránd Tudományegyetem,
Bölcsésztudományi Kar, Magyar és összehasonlító doktori program) Hagyomány, vallás, identitás: újtáltosság napjainkban
12:00 – 12:20 Fábián Erika, MA (Sapientia EMTE, Csíkszereda, Kommunikációtudomány Mesteri képzés hallgatója) MAG – Az Egy Tudás Egyeteme Közösség
13:00 – 13:30 Hubbes László Attila, dr. és Mihály Vilma-Irén, dr.
Régi-új szakrális nemzetszimbólumok Székelyföldön
12:40 – 13:00 Kávészünet
13:00 – 13:30 Szakmai kerekasztal a konferencia résztvevői számára
Záróbeszéd: Hubbes László Attila, dr.
13:30 – 14:30 Vezetett múzeumlátogatás a Székely Nemzeti Múzeumban
15:00 – Ebéd

Vitaindító: „Mitikus magyar történelem” – olvasható a magyarországi Dobogó alternatív magyarságtudományi és -történeti folyóirat honlapján; egy olyan korban, amikor a „mítosz” szó a közértelmezésben értékcsökkentő jelentéssel bír, legalábbis a hegemón tudományos narratívákkal szemben. Az utóbbi évtizedekben az átértelmezett őstörténet, az újraélesztett hithagyományok, az újrateremtett vallási jelképek, az átértékelődő magyarságtudat jellemző az új nemzetvallás diskurzusaira, aminek hátterében egy új nemzeti mitológia kezd kirajzolódni. A leginkább meghatározó eredet narratívák egyéni mitológiákból fakadnak, amelyek az elmúlt másfél évszázad során keletkeztek. Egyebek közt Ipolyi Arnold Magyar Mythológiája, Magyar Adorján Ősműveltsége, Paál Zoltán Arvisurája, Máté Imre Yotengritje, Vámos-Tóth Bátor Tamana-elmélete, Kiss Dénes és Varga Csaba vagy Varga Géza ősnyelv- és rovástörténeti munkái, Pap Gábor Szent Korona tana, Badiny–Jós Ferenc Pártus Jézusa, Born Gergely Pilis szívcsakra-elmélete képezik azt a hitvilágot, amelyben a magyar őstörténet valós és legendás elemei szent történetté szakralizálódnak. Ezek a fő elbeszélések kiegészülnek a népszerűsített történelemtudomány, régészet, néprajztudomány, antropológia, nyelvészet területéről származó kanonikus és alternatív ismeretekkel, a kulturális emlékezet más elemeivel, különböző politikai nézetekkel és preferenciákkal, a nemzeti hagyományok és a rendhagyó újdonságok iránti megnövekedett érzékenységgel, kortárs New Age szellemiséggel és vallásos útkereséssel, társadalmi bizalmatlansággal és krízistudattal. Mindezek az együtthatók eredményképpen szinkretista vallási vagy szekuláris jelenségekben nyilvánulnak meg, nemritkán összefonódva hagyományőrző mozgalmakkal, szépművészeti műhelyekkel és populáris műtermeléssel, szerves műveltségi és öko-falu közösségekkel, búcsújárásokkal, történelmi egyházak egyes lelkiségi irányzataival, politikai vagy ifjúsági szerveződésekkel, könyvterjesztő hálózatokkal és ismeretterjesztő szabadegyetemekkel, üzleti vállalkozásokkal és szabadidős sportszervezetekkel, különböző hagyományos és elektronikus vagy virtuális médiacsatornákkal, online hálózatokkal és vitafórumokkal.
Kérdések: Hogyan és miért vált a magyar ősvallás-kutatásból vallási mozgalom, élő funkcionális mitológia? Hogyan alkalmazkodik a kortárs magyar társadalom, különösen az egyházak, a tudományosság, a média és a közvélemény az átalakuló és egyre erőteljesebben ható nemzeti mitológiához? Mely mitikus elemek jelennek meg a főáramú egyházi, akadémiai, közéleti, politikai diskurzusokban (különös tekintettel a hagyományos és az új média szerepére)? Melyek azok a társadalmi közegek és csatornák, ahol az új nemzeti mitológia a leginkább meghatározó tényező? Milyen szerepet tölt be az internet az új mitológia elemeinek (tér)hódításában, népszerűségében, intézményesülésében? Milyen összefüggések tételezhetők az új nemzeti mitológiák és különböző politikai vagy ideológiai mozgalmak között – magyar, regionális és globális vonatkozásban?