» Dr. Czirják Árpád: Erdélyi Magyar Breviárium III. - könyvbemutató - betegség miatt elmarad

2010. november 26., pénteken 17 órától Dr. Czirják Árpád: Erdélyi Magyar Breviárium III. - könyvbemutatója betegség miatt elmarad.
Dr. Czirják Árpád pápai prelátus Gyergyócsomafalván született 1943. január 7-én. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, ahonnan a gyulafehérvári római katolikus középiskolába került. Középfokú tanulmányai befejezésével a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola hallgatója lett. Am teológiai évek után Türben, Balázsfalván, Kézdivásárhelyt volt gyakorló lelkipásztor. 1984-ben a kolozsvári Szent Mihály templom plébánosa. 1985-ben a Gyulafehérvári Székeskáptalan kanonokja, 1989-ben Kolozs-Dobokai főesperes, 1994-től a Gyufehérvári Főegyházmegye érsekhelynöke. 1989-től jelennek meg írásai. 2007-ben nyugdíjba vonult.
A legelterjedtebb könyvei közé tartozik az Erdélyi Magyar breviárium kötetei, amelyben minden napra – felekezeti hovatartozástól függetlenül - egy erdélyi kötődésű jeles személyiség évfordulója kapcsán közösségünkről elmélkedik.
A könyv ajánlásában ezt írja: "Ez a könyv nem a magyarkodóknak, hanem a magyaroknak készült, akiknek Márton Áron szavával élve - "fáj az élet", a kisebbségi sanyarú sors és a sokak számára ködbe vesző erdélyi múlt. Azoknak, akik hitetlenül is hisznek az írás szavának: "Nemcsak kenyérrel él az ember", hanem az ősök szellemével is. Ebben a könyvben van ború is, derű is, száraz kenyér és ízes mellévaló is, éppen úgy, mint a székely atyafi tarisznyájában."
Czirják még az első kötet előszavában azt írja, hogy könyve nem imádságokat, hanem egészen más jellegű írásokat tartalmaz, a breviáriumhoz legfeljebb annyi a köze, hogy a közölt írások is naphoz kötöttek, s míg az imádkozó ember az istenszeretetre, e könyv olvasója – szerző reménye szerint – Erdély szeretetére kap indítást.
A breviárium szó rövidségére is utal – folytatja bevezetőjét a szerző. Rohanó világunkban nincs idő olvasásra, emberi kapcsolatok kiépítésére, azok elmélyítésére, önmagunk megvalósítására. A második kötetben Czirják már tovább lép: amikor kijelentjük nincs idő olvasásra, szellemi életünk nyomorúságát ismerjük el.
A második kötetre is jellemző a nagy műveltség és imponáló tárgyi tudás, a művészetek, a filozófia, a nyelvészet, a népköltészet, a politológia, demográfia stb. magas fokú ismerete, egyszóval a szerző a magyar és egyetemes művelődéstörténet kiváló ismerője.
A Harmadik kötet az erdélyi magyarság aggodalomra okot adó helyzetét tükrözi. Azonban a szerző az erdélyi magyarság drámai helyzetének ecsetelése mellett biztat is, hogy amíg van hit és remény, addig, Benedek Elek szavaival élve, voltunk, leszünk, vagyunk. Az Erdélyi Magyar Breviárium III. három perces esszéket tartalmaz, amelynek minden egyes darabja egy-egy eseményhez, évfordulóhoz vagy személyhez fűződik.