Vigadó - Ambrus Attila - A Viszkis Kézdivásárhelyen

Ambrus Attila - A Viszkis Kézdivásárhelyen

» Édeskeserű – Tánc erdélyi muzsikára

Édeskeserű – Tánc erdélyi muzsikára - 2011. április 30., szombaton 19 órától, Édeskeserű – Tánc erdélyi muzsikára. A Magyar Állami Népi Együttes és a Hagyományok Háza előadása.Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes „erdélyi antológiájának” színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.Az előadás, miközben demonstrálja azt a sokszínű, egészen a középkorig visszanyúló táncos és zenei hagyományt, mely szinte napjainkig ránk öröklődött, mégsem leltár és nem tudományos összegzés. Nem tisztára törölgetett üveglapokkal kerített múzeumi tárló, hanem a kultúra folyamatosságának a felmutatója. Annak bizonyítéka, hogy széthulló hagyományos közösségeink felgyülemlett javai – új közösségek révén – átmenthetőek a ma embere számára.Az Édeskeserű alkotói közül néhányan személyesen élték meg a kisebbségi lét kálváriáját, a szülőföld kényszerű vagy maguk által vállalt elhagyását. Az előadás azonban mégsem panaszos égbe-kiáltás, nem keserű önostorozás, hanem válaszkeresés az örök kérdésre, mely Erdélytől függetlenül mindannyiunk számára feltehető: szülőföldünk (múltunk) elhagyása annak elvesztése is egyben? Maradhat-e, és ha igen, mi, hátrahagyott javainkból? Kaphat-e biztatást az identitásában bizonytalanná váló, a kultúrák zűrzavarában tébláboló ember?Az Édeskeserű előadás – címéből adódóan – az ellentétes erők örök egymásnak feszülésére épülő, az alkotók egyéni látásmódját tükröző táncköltemény, mely rapszodikusan ellenpontoz komikumot tragikummal, örömöt bánattal, életet halállal, ars poeticaként mutatva fel a Nagy László-i gondolatot: „A folklórban az édes és könnyű sablon helyett kerestem az összetettebb, dinamikusabb szöveg- és dallamritmust, az abszurditásig teljes képet, a szentségtörést, a komor, de szabad lelkületet.”Zenei szerkesztő: Kelemen LászlóKoreográfus: Farkas Zoltán „Batyu' , (Harangozó Gyula-díjas), Mihályi Gábor , Orza CălinViselet- és jelmeztervező: Furik RitaFény- és látványtervező: Kovács Gerzson Péter  (Harangozó Gyula-díjas, Lábán Rudolf-díjas)Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor (Harangozó Gyula-díjas, Euró-PAS díjas)Szólót énekel: Enyedi Ágnes, Herczku Ágnes, Hetényi MilánZenekarvezető: Pál István „Szalonna'Tánckarvezető: Kökény Richárd (Harangozó Gyula-díjas)Művészeti vezető: Mihályi Gábor (Harangozó Gyula-díjas, EuróPAS-díjas)Képgaléria: http://www.hagyomanyokhaza.hu/galeria/1013/Belépés: 20 lej. Iskolásoknak és nyugdíjasoknak 10 lej.

2011. április 30., szombaton 19 órától, Édeskeserű – Tánc erdélyi muzsikára. 

A Magyar Állami Népi Együttes és a Hagyományok Háza előadása.

Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes „erdélyi antológiájának” színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.

Az előadás, miközben demonstrálja azt a sokszínű, egészen a középkorig visszanyúló táncos és zenei hagyományt, mely szinte napjainkig ránk öröklődött, mégsem leltár és nem tudományos összegzés. Nem tisztára törölgetett üveglapokkal kerített múzeumi tárló, hanem a kultúra folyamatosságának a felmutatója. Annak bizonyítéka, hogy széthulló hagyományos közösségeink felgyülemlett javai – új közösségek révén – átmenthetőek a ma embere számára.

Az Édeskeserű alkotói közül néhányan személyesen élték meg a kisebbségi lét kálváriáját, a szülőföld kényszerű vagy maguk által vállalt elhagyását. Az előadás azonban mégsem panaszos égbe-kiáltás, nem keserű önostorozás, hanem válaszkeresés az örök kérdésre, mely Erdélytől függetlenül mindannyiunk számára feltehető: szülőföldünk (múltunk) elhagyása annak elvesztése is egyben? Maradhat-e, és ha igen, mi, hátrahagyott javainkból? Kaphat-e biztatást az identitásában bizonytalanná váló, a kultúrák zűrzavarában tébláboló ember?

Az Édeskeserű előadás – címéből adódóan – az ellentétes erők örök egymásnak feszülésére épülő, az alkotók egyéni látásmódját tükröző táncköltemény, mely rapszodikusan ellenpontoz komikumot tragikummal, örömöt bánattal, életet halállal, ars poeticaként mutatva fel a Nagy László-i gondolatot: „A folklórban az édes és könnyű sablon helyett kerestem az összetettebb, dinamikusabb szöveg- és dallamritmust, az abszurditásig teljes képet, a szentségtörést, a komor, de szabad lelkületet.”

Zenei szerkesztő: Kelemen László

Koreográfus: Farkas Zoltán „Batyu" , (Harangozó Gyula-díjas), Mihályi Gábor , Orza Călin

Viselet- és jelmeztervező: Furik Rita

Fény- és látványtervező: Kovács Gerzson Péter  (Harangozó Gyula-díjas, Lábán Rudolf-díjas)

Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor (Harangozó Gyula-díjas, Euró-PAS díjas)

Szólót énekel: Enyedi Ágnes, Herczku Ágnes, Hetényi Milán

Zenekarvezető: Pál István „Szalonna"

Tánckarvezető: Kökény Richárd (Harangozó Gyula-díjas)

Művészeti vezető: Mihályi Gábor (Harangozó Gyula-díjas, EuróPAS-díjas)

Képgaléria: http://www.hagyomanyokhaza.hu/galeria/1013/

Belépés: 20 lej. Iskolásoknak és nyugdíjasoknak 10 lej.

Küldje el közleményét / eseményét / ajánlatát / hírdetését,
hogy elérhető legyen a Kézdi Infó-n hangosan is!

» Hozzászólások

Nincs még hozzászólás. Légy te az elsõ !

Hogy hozzászólhass be kell jelentkezned!

Hibajelentéshez kattintson ide!