» Gáspárik Attila Szilágyi Domokos: Kényszerleszállás c. előadása

Hatvanas években született generációnk egyik alapvető könyve Szilágyi Domokos Kényszerleszállás című verseskötete volt. Szinte minden kérdésre ott kerestünk - és találtunk választ. Ez volt az a Könyv, amelyet, bárhová ment az ember, magával cipelt. A verseivel való találkozás sokunk számára a költő halála után adatott meg, és ez csak növelte a Szilágyi-mítoszt. El nem könyvelt éjszakákon rongyosra hallgattuk Illyés Kinga Lírai oratóriumát, kívülről mondtuk fel részleteit – ki-ki amit tudott belőle. Aztán "kitágult a világ", jöttek az "egyperces" költők, kétdimenziós felfedezések, aki elnyomták Szilágyi Domokost (is). 

Pár cserépdarabból kívánjuk emlékezetünkbe idézni a Költőt, és kideríteni (ha bármi kétség fér még hozzá): "ilyen / cég ér-e / bármit is - járjunk / végére." Verses pódiumműsor Illyés Kinga emlékére. 

Előadó: Gáspárik Attila 

Zongorakíséret: Ila Gábor 

Színpadkép: Sebesi Sándor 

Időpont: február 14., 19 óra

Helyszín: Vigadó Művelődési Ház, Nagyterem, Pódiumműsor

A helyek száma korlátozott, iratkozási lehetőség a Vigadó Művelődési Ház szervezőirodájában vagy a 0267/362 002-es telefonszámon. Jegyek elővételben ugyanitt kaphatók.

Felnőttjegy: 15 lej

Diákjegy: 10 lej

Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója Szilágyi Domokos: Kényszerleszállás c. előadásával vendégszerepel Kézdivásárhelyen, február 14.-én, pénteken a Vigadóban.

Marosvásárhelyen teltházzal játsszák Gáspárik Attila önálló verses estjét. A Kényszerleszállás című előadás "egy kísérlet arra, hogy egy versműsort korszerű módon, zenével és képekkel a színpadra vigyünk. Használjuk a zene és a film eszközeit, és próbára tesszük Szilágyi Domokos költészetét is" - vallja maga az előadó, aki február 14.-én a Vigadó Művelődési Ház nagytermébe hozza a darabot. Gáspárik Attilát, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatóját az előadás kapcsán kérdeztük életéről, a színészetről.

Karrierje során számos művészi tevékenységben vett részt, jelenleg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója. Kamaszként biztosan Önben is feltevődött a kérdés, hogy mi szeretne lenni, "ha nagy lesz"? Tudatosan készült erre a pályára?

Még az utolsó líceumi év elején matematika tanár, vagy erdészmérnök szerettem volna lenni. Valamikor az érettségi előtt, egy vasárnap délelőtt rájöttem, hogy én évek óta csak a színpadon érzem jól magam. Az iskolában és mellette rengeteg előadást szerveztünk, játszottunk. Akkoriban szülővárosom, Nagyvárad,  színháza remek formában volt. Természetesen, nem tudtam, mi van Marosvásárhelyen, hogy több mint húszan leszünk egy helyre. Igazából, akkor, tizennyolc évesen jártam először Erdélyben. Az igazgatóság? Hát az jött. Színészként éreztem, hogy lassan-lassan elfáradtam, szakítani akartam a kabaréval is, mindennel és úgy éreztem, hogy tudok segíteni a kollégáimon.

Amellett, hogy a színházban dolgozik vezérigazgatóként és színészként is, vállal filmszereplést is, tanít az egyetemen, műsort vezet az Erdély Televíziónál - hogyan kapcsolódik össze mindez?

Önkéntes munkát végzek az Erdélyi TV-nél. Mindenféle honorárium nélkül, dolgozom, hetente pár órát. Szeretek tévézni, sok tapasztalatom van a tévézés terén, a bukaresti Magyar Adásnál is dolgoztam, majd a Dunánál is. Ugyanakkor úgy vélem, hogy nagyon fontos az, hogy az erdélyieknek legyen egy olyan csatornája ahol, az erdélyiek készítenek műsorokat erdélyieknek. 

Számos darabban játszott már, sok szerepben bizonyíthatott. Mégis, van olyan karakter, akit szívesen megformálna?

Természetesen vannak vágyaim még, de az igazgató igazgasson! Neki az a dolga, hogy jó minőségű előadásokra, nagyszámú közönséget hozzon, hogy magyar drámairodalmat gyarapítsa, hogy színészeket menedzseljen. A bennem élő színész, meg várjon.

Kényszerleszállás című verses előadásával jön Kézdivásárhelyre. Hogyan született az előadás ötlete és mit láthatunk a színpadon?

Méltatlanul elbántak színpadjaink a verssel. 1989 után nagyon kevesen próbáltak verseket színpadra vinni. Igazából ez az előadás egy kísérlet arra, hogy egy versműsort korszerű módon a színpadra vigyünk. Zenével, képekkel. Használjuk a zene és a film eszközeit, és próbára tesszük Szilágyi Domokos költészetét is. Marosvásárhelyen zsúfolt házzal játsszuk, nagyon kíváncsi vagyok, hogy Háromszéken mennyire lesz befogadó a közönség. Nagyon várom a találkozást.