» Hun tábor a Besenyői tónál

Közel 100 táborozó érkezett július 12-én egész Erdély egész területéről és Csángó földről Sepsibesenyőre, az Ikafalvi Református Egyház és a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Hun táborba. A Kulim, Giku, Lan, Suta és Pösze törzsek verték fel a sátorfájukat a Művelődési Otthon melletti pázsiton.
A Hun táborban, ahogyan sokan el is képzelték háború és ellenség is volt. Ebben az évben a kényelemszeretetet, a kényességet, a lustaságot, a rossz akaratot, és minden más egyebet, - ami megakadályoz minket, hunokat abban, hogy jók legyünk – próbáltuk legyőzni. Sok hun harcost elkísérte a táborban a saját ellensége, de a hunok becsületesen küzdöttek meg velük.
A törzsterületek elfoglalása után minden harcos befogta a saját maga lovát, amire a törzs az egész tábor ideje alatt éjjel nappal vigyázott. A törzsi terület kijelölése után a zászlók is elkészültek. Ezt követően a rovásírás rejtelmeibe is beavatást nyertünk és első alkalommal megismerkedhettünk a rovás betű család felmenőivel Szálegyenessel és a Nejével, azaz az „esz” és „en” betükkel, majd azok gyerekeivel. A tábor fővezére arról is mesélt, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a fiúból férfi és a leányból nő váljon.
A hétvégén az Óriáspince tetőre portyáztak a hunok, ahol rengetek a tábor tematikájához illeszkedő programon vehettek részt. A puszta ötös és a csikós bemutató volt a lovas programok közül a legnépszerűbb a hunok körében, de a Pászka Lehel lovas íjász bemutatója is sokakat elvarázsolt.
A tábor ideje alatt nagyon sok vetélkedőn mérhették össze a hunok a tudásukat, rátermettségüket. A vetélkedők között a Besenyői tó vízébe frissítették fel magukat a táborban résztvevő gyerekek. A fizikai erőnlétet és ügyességet megkövetelő vetélkedőszámok mellett, mint a métázás, számháború, íjazás, stb. a törzsek a rovásírásban szerzett jártasságukban is összemérték erejüket és meglepően jól teljesítettek.
A végső győzelmet végül a Lan és a Pösze törzs aratta fej-fej mellett. De minden hun, aki a tábor végéig kitartott győzött. A legnagyobb győzelmet aratta le, amit csak ember learathat, hiszen nem egy másik embert, - amit sokkal könnyebb – hanem saját maga gyengéit vetkőzte, győzte le.
Köszönetet mondunk a Kovászna Megye Tanácsának, aki ebben az évben is támogatta az Ikafalvi Református Egyházközséget, illetve a Bethlen Gábor Alapnak, aki a Magyar Ifjúsági Tanácsot támogatta anyagilag a szervezésben.

Bardócz Csaba táborszervező