Kézdi.infó - Szerkeszd saját borítóképed a kézdi.infó oldaladon

Szerkeszd saját borítóképed a kézdi.infó oldaladon

» Szörcsei húsvéti szokások

Szörcsei húsvéti szokások - 'Öntözni jöttünk jó illatos vízzel/Örömet hírdetni tiszta magyar szívvel!Krisztusunk nem halt meg, él a sír felett/Tegnap reggel feltámadt, boldog ünnepet!'A mezőföldi Szörcse nem csak a csípős Nemeréről híres, hanem arról, a ma már csak két településen élő népszokásról, amit 'Húsvéti szánozásnak' neveznek.Az idei húsvét másodnapját örömtelibbé és teljesebbé tette az istentiszteleten résztvevő, székelyruhába öltözött fiatalok látványa, akik istentisztelet után egy gyönyörű helyi szokást elevenítettek fel.Az ősi szokás a termékenységgel, újjászületéssel, egyes néprajzkutatók szerint az esővarázslással van kapcsolatban. A fiatalok húsvét szombatján zöld ágakkal és szalagokkal díszítenek fel egy lovasszánt, ostorokat készítenek elő, kijelölik a szerepeket. A legények a 'lovak', akik húzzák a szánt, elől megy a versmondó, a béresek csattogtatnak az ostorral, a lányok kísérik a legényeket... . Húsvét másodnapján elindulnak, (régen egy üres csűrből történt az indulás) a legények befogják magukat a szánba, leányok szegődnek hozzájuk és két lovas, a béresek meg a zenészek kíséretében bejárják a falut. Ahol nyitott kapu várja őket, oda betérnek. A fiatalok verssel, énekkel köszöntik a ház lakóit, majd megöntözik a lányokat, asszonyokat. A ház gazdája vízzel locsolja meg a szánt, a megújulás, megtisztulás jelképeként. Az ágakkal borított szánban a zöld sátor alatt lapul a 'cigány', aki a háziak által felajánlott süteményt, tojást, italt vagy üdítőt a szánba rejti. Tánccal, énekkel köszöntik a gazdát, majd továbbmennek a következő házhoz.A század elején is élő népszokást 1944-ben szüntették be, majd a 1989-es változás után Szörcsén, majd Tamásfalván is újjáélesztették. Kis különbség van az egykori és a mai formája között, de ugyanazt az üzenetet hordozza. Lényeges az, hogy a fiatalság maga szervezi meg a hagyományos szánozás menetét, a résztvevők önként jelentkeznek és ilyen módon áll össze a lelkes csapat. Ez bizonyítja azt, hogy élő népszokásról van szó, ami beleépült keresztény hitünkbe és amit fiataljaink lelkesen visznek tovább.Gáspár Erika

"Öntözni jöttünk jó illatos vízzel/
Örömet hírdetni tiszta magyar szívvel!
Krisztusunk nem halt meg, él a sír felett/
Tegnap reggel feltámadt, boldog ünnepet!"

A mezőföldi Szörcse nem csak a csípős Nemeréről híres, hanem arról, a ma már csak két településen élő népszokásról, amit "Húsvéti szánozásnak" neveznek.

Az idei húsvét másodnapját örömtelibbé és teljesebbé tette az istentiszteleten résztvevő, székelyruhába öltözött fiatalok látványa, akik istentisztelet után egy gyönyörű helyi szokást elevenítettek fel.

Az ősi szokás a termékenységgel, újjászületéssel, egyes néprajzkutatók szerint az esővarázslással van kapcsolatban. A fiatalok húsvét szombatján zöld ágakkal és szalagokkal díszítenek fel egy lovasszánt, ostorokat készítenek elő, kijelölik a szerepeket. A legények a "lovak", akik húzzák a szánt, elől megy a versmondó, a béresek csattogtatnak az ostorral, a lányok kísérik a legényeket... . Húsvét másodnapján elindulnak, (régen egy üres csűrből történt az indulás) a legények befogják magukat a szánba, leányok szegődnek hozzájuk és két lovas, a béresek meg a zenészek kíséretében bejárják a falut. Ahol nyitott kapu várja őket, oda betérnek. A fiatalok verssel, énekkel köszöntik a ház lakóit, majd megöntözik a lányokat, asszonyokat. A ház gazdája vízzel locsolja meg a szánt, a megújulás, megtisztulás jelképeként. Az ágakkal borított szánban a zöld sátor alatt lapul a "cigány", aki a háziak által felajánlott süteményt, tojást, italt vagy üdítőt a szánba rejti. Tánccal, énekkel köszöntik a gazdát, majd továbbmennek a következő házhoz.

A század elején is élő népszokást 1944-ben szüntették be, majd a 1989-es változás után Szörcsén, majd Tamásfalván is újjáélesztették. Kis különbség van az egykori és a mai formája között, de ugyanazt az üzenetet hordozza. Lényeges az, hogy a fiatalság maga szervezi meg a hagyományos szánozás menetét, a résztvevők önként jelentkeznek és ilyen módon áll össze a lelkes csapat. Ez bizonyítja azt, hogy élő népszokásról van szó, ami beleépült keresztény hitünkbe és amit fiataljaink lelkesen visznek tovább.

Gáspár Erika

Küldje el közleményét / eseményét / ajánlatát / hírdetését,
hogy elérhető legyen a Kézdi Infó-n hangosan is!

» Hozzászólások

Nincs még hozzászólás. Légy te az elsõ !

Hogy hozzászólhass be kell jelentkezned!

Hibajelentéshez kattintson ide!